Mikortól igényli egy kisgyerek, hogy más gyerekekkel is játszhasson?

A gyerekek nagyjából kétéves korukig nem igazán játszanak együtt más gyerekekkel. Párhuzamosan, egymás mellett ugyan lelkesen eljátszhatnak, ami néha egy-egy társas pillanatot is magában foglalhat (például kiveszik egymás kezéből a homokozólapátot), de ez még nem közös játék. Tényleges együttműködésre, barátságok formálódására még nem állnak készen ennél fiatalabb életkorban – mert ezekhez számos képesség (odafigyelés, reagálás, megosztás, érzelmek megértése) szükséges, ezek pedig lassabban fejlődnek csak ki. Egyéves korukban például a gyerekek még azt sem tudják, hogy egy másik gyerek mérges lesz, ha kiveszik a kezéből a játékát.

De a gyerektársaság már korábban is fontos, mert az idáig vezető utat nagyban megkönnyíti, ha a gyerek látja, hogy más, nála olykor valamivel idősebb társai (ebben az időszakban már néhány pluszhónap is nagyon sokat számíthat) hogyan viselkednek és kommunikálnak a többi gyerekkel: hogyan kérnek el játékokat, hogyan reagálnak a másik sikereire, kudarcaira, vagy miként kezelik a konfliktusokat.

Képzelt és hús-vér barátok

A valódi közös játék, a jelentéssel teli kapcsolatok a kortársakkal még kétéves kor után is csak szép fokozatosan alakulnak ki. Eleinte általában azt láthatjuk, hogy gyermekünk ugyan már nagyon lelkesen keresi a kortársai társaságát, de még nem képes megosztani velük a játékait: hiszen az adott pillanatban él, így számára a “rövid időre kölcsönadás” koncepciója lényegében értelmezhetetlen. Ez csak lassan, hónapok alatt, gyakran visszaesésekkel változik majd meg.Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!

Másfelől a gyerekeknek két- és hároméves koruk között még nincs meg az érzelmi érettségük ahhoz, hogy beleképzeljék magukat egy másik ember helyzetébe, vagy megértsék, hogy másképp is érezheti magát valaki az adott szituációban, mint ők, ami megannyi konfliktushelyzetet teremthet az együttjátszások során (ezektől azonban ne tartsunk, mert viszonylag egyszerű kezelni őket).Megfigyelhetjük, hogy ebben a korban a gyerekek már gyakran kiválasztanak maguknak egyet-kettőt a kortársaik közül “barátnak” – de a mi szemünkben ezek a viszonyok még nem tűnnek különösebben szoros barátságnak: lehet, hogy csak annyi látszik, hogy gyerekünk meg-megemlíti a nevüket, vagy örül nekik, amikor találkoznak.Két és fél éves kor táján a kortársak társasága iránti igényt jelzi egyébként a képzelt barátok megjelenése is, amely jelenséggel alapvetően semmi probléma nincs, hiszen csupán azt mutatja, hogy gyermekünk éppen tanulja, hogyan alakítson ki kapcsolatokat olyan emberekkel is, akik nem a szülei vagy a testvérei.

Kevesebben és kevesebb ideig

Mire így, sokszor a kortársaik társaságában járva eljutnak hároméves korukig, a gyerekek már egyre gyakrabban játszanak ténylegesen együtt: például közösen térképezik fel a játszótér szegleteit, vagy építenek valamit a homokozóban. Ilyenkor már hosszabb ideig is képesek közösen játszani anélkül, hogy összevesznének.Amikor elérkezik a valódi közös játék és az első barátságok ideje, érdemes megszervezni az alkalmakat az együttjátszásra, hogy minél többször gyakorolhassák a gyerekek a társas tevékenykedés fogásait. Eleinte jobb, ha olyan gyerekekkel tesszük ezt, akiket már ismer a mi gyerekünk, és az is fontos, hogy egyszerre ne legyenek többen négynél, mert már ez a felállás is igen bonyolult viszonyrendszert hoz létre közöttük, amelyet nekik és nekünk sem mindig könnyű kezelni.Ekkoriban még elég, ha 30-60 perces közös játékalkalmakkal számolunk, és ne közvetlenül a délutáni alvásidő elé szervezzük ezeket, amikor nyűgösebbek lehetnek a gyerekek. Nem probléma, ha ilyenkor gyermekünk kinyilvánítja, hogy bizonyos játékokkal kizárólag ő játszhat – a közös alkalmakra ezeket ne vigyük el, vagy tegyük arrébb, és válasszunk inkább olyanokat, amelyekkel együtt is tudnak és szeretnek játszani.A képen Fisher Price Mega Bloks kockák láthatók.Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában: