A social média filterek mögé rejtett valósága nagyon megnehezíti a kamaszok számára, hogy elfogadják és megszeressék a megváltozó, fokozatosan felnőttesebbé váló testüket. Hiszen nap mint nap, órákon keresztül ömlik rájuk az olyan tartalom, amelyben tökéletesnek látszó emberek, fiatalok szerepelnek. Gyönyörű a bőrük, csodás helyeken fotózkodnak vagy készítenek videókat, vakítóan fehér és szabályos a foguk, pompás a sminkjük, csodás a hajuk – óhatatlanul felmerül a hírfolyamot görgető tinikben, hogy ők ugyan miért nem így néznek ki? És nem biztos, hogy arra jutnak, amire kéne: hogy a social média bizony alaposan megkozmetikázva mutatja a valóságot. Az önmagukban egyébként is bizonytalan, a helyüket, az egyéniségüket kereső tinik bizony könnyen jutnak inkább arra a következtétésre, hogy velük nincs valami rendben. Hogy ők nem elég vékonyak, nem elég szépek, nem elég gazdagok, és még sorolhatnánk.
Jó ez nekem?
Azt, hogy a közösségi média mennyire komoly befolyással lehet a tinikre, az énképükre, a Dove Önbizalom Program kutatásából származó adatok nagyon erősen illusztrálják:
- 3-ból 2 lány egy átlagos hétköznap többet használja a közösségi médiát, mint amennyi időt az iskolán kívül a barátaival tölt
- Minden második lány szerint a közösségi médiában megjelenő szépségápolási tanácsok rontják az önbecsülésüket
- A megkérdezett lányok csaknem fele szeretne úgy kinézni, mint akiket követ, annak ellenére, hogy a 65%-uk pontosan tudja, hogy a közösségi médiában látottak nem a valóságot tükrözik
- Minden harmadik lány rosszabbul érzi magát a közösségi médiában megjelenő tartalmak miatt
Filterek rabságában
Ha a gyermeked már olyan korban van, hogy van saját profilja valamelyik (vagy több) közösségi oldalon, és rendszeresen posztol magáról, akkor nagyon fontos, hogy beszélgess vele erről. Egyrészt az adatbiztonságról, a biztonsági beállításról, arról, hogy nagyon tudatosan szűrje meg, mi és hova kerül ki róla az internetre. De arról is, hogy milyen képet mutat magáról másoknak, és mi az igazság amögött, amit ő maga másokról lát. Még néhány elgondolkodtató adat a fenti kutatásból:
- A lányok átlagban akár 14 szelfit készítenek magukról, mire kiválasztják azt, amit megfelelőnek ítélnek.
- A tinédzserek 80%-a állítja magáról, hogy összehasonlítja magát a közösségi médiában látható más emberekkel
- A lányok 25%-a gondolja úgy, hogy nem néz ki elég jól a fotók megszerkesztése nélkül
- Ötből négy lány arról számol be, hogy a kinézetüket a közösségi médiában felbukkanó más emberekhez hasonlítják, a „tökéletes szelfi” posztolását viszont inkább egyfajta kötelezettségnek érzik, mintsem kellemes időtöltésnek
És ha már a szórakozásrésze is csorbul, akkor mi értelme van az egésznek? Na az ilyen típusú kérdésekről lenne jó beszélgetnetek!
Jöjjön egy szelfibeszélgetés!
Gondolj bele, te hogy érzed magad, amikor azt látod, hogy az influenszerek, akiket követsz csupa csillivilli élethelyzetben láthatóak, tökéletes külsővel. Finoman szólva lehangoló tud lenni, ha elkezded magadat összehasonlítgatni velük, igaz? És néha az életkedved is elmegy, nemhogy posztolj magadról egy képet, nem igaz? Gondolj bele, hogy te már évek óta fogyasztod ezeket a tartalmakat, volt (vagy lett volna) időd megérteni, hogy amit ott látsz, az a legritkább esetben tükrözi a valóságot, mégis „bedőlsz” neki. Hogy várhatnánk el akkor a törékeny önbizalmú tiniktől, hogy leperegjen róluk az a sok álságos tökéletesség, ami a social médiából ömlik rájuk? Sehol egy pattanás, az ő arcukon meg mindig a legrosszabb pillanatban jelenik meg egy újabb. A lányok szempillája elképesztően dús, ívelt és fekete, az övé pedig ritkás, és világos. Fél perc alatt felkerül a videókban egy no makeup-jellegű smink, ő meg hiába küzd, nem tud olyan hibátlan bőrt vagy tökéletes cicaszemet festeni magának. Ugyan hogyan ne bizonytalanodna el?!? Egyetlen módja van ennek: ha te magad is tudatosabb social-fogyasztó leszel, és őt is erre tanítod. Nem didaktikusan, hanem sokat beszélgetve, közösen megismerve és használva a népszerű platformokat. A Dove Önbizalom Program útmutatója hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogyan és miként hozd szóba és kezeld ezt a témát.
1. Ismerd meg a „torzítókat”
Nézzétek meg együtt, milyen lehetőségeket tudtok a fotók szerkesztésére, feljavítására. Próbálgassátok őket, hogy lássátok, milyen rengeteg lehetőség van a valóság „meghekkelésére”! (Keress rá a a Dove Self-Esteem Project által készített, „A Selfie” című kisfilmre a YouTube-on, nagyon sok érdekességet tanulhattok belőle.)
2. Tanítsd meg, hogy kételkedjen
Most már pontosan látja, hogyan lehet kozmetikázni a valóságot – itt az idő, hogy tudatosítsa: ahogy ti használtátok őket, ugyanúgy más is ezt teszi – szóval amit a social médiában lát, az a legtöbb esetben valamennyire „torzított”, feljavított kép. És nem ez az, amihez érdemes saját magát, a testét, az életét hasonlítania. Próbáljátok kitalálni, ki milyen módszereket használhat a tökéletes képek szerkesztéséhez, milyen effektek lehetnek egy képen, amitől olyan tökéletesnek néz ki.
3. Ébreszd rá, hogy ő a célközönség
Kérdezd meg, mennyire veszi észre, ha egy poszt szponzorált, mennyit tud az ilyen fizetett együttműködésekről, mit gondol, hogyan működik a szponzorált tartalmak előállítása. Legyen tisztában azzal, mi a különbség a személyes tartalom, és a reklámnak minősülő tartalom között. Meséld el neki, hogy a tökéletesség illúziója, az életérzés, amit lát, maga egy árucikk, és ő az, akinek ezt el akarják adni – a te pénztárcádat megcsapolva.
4. Inspiráld, hogy készítsen valódi tartalmakat
Jó, ha gondolkodtok arról, milyen a jó, értékes, hasznos, érdekes tartalom a social média felületeken, és hogyan tud ő maga olyan tartalmat készíteni, ami változatos és érdekes a barátai számára. Buzdítsd arra, hogy ne szűrőkkel és effektekkel akarja egyedivé tenni a fotóit, hanem a valódi személyiségét akarja megmutatni.
5. Szelektáljatok
Biztasd arra, hogy csak olyanokat kövessen, akinek a posztjai jó érzéssel töltik le. És bátran ki lehet követni azokat, akiknek a posztjai szorongást keltenek benne, rossz hangulatot okoznak, csökkentik az önbizalmát. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehet lépésről lépésre „méregteleníteni” a hírfolyamot, vagyis csökkenteni az olyan tartalmak fogyasztását, amelyek rombolóan hatnak a kamaszok énképére.
Kevesebbet és tudatosan
A teljes tiltás vagy nagyon szigorú korlátozás valószínűleg nem vezet eredményre, sokkal hasznosabb, ha tudatosságra tanítod a gyereket. A tudósok szerint sokkal többet számít a közösségi média használatának mikéntje, mint a mennyisége, szóval ha kritikus hozzáállással és tudatosan fogyasztja a social tartalmakat, azzal jó eséllyel meg tudja óvni magát a káros hatásoktól.