Ha a kamasz lányod néz TikTokot, Instát, vagy pörgeti a YouTube shortsokat, egészen biztosan rengeteg szépségápolással kapcsolatos videó kerül elé. Amelyek egy egészen más világot mutatnak neki, mint ami a valóság. És bizony előfordulhat, hogy értetlenséggel, szorongással tölti el az, amikor azt látja, a saját teste nem úgy néz ki, mint amit a képernyőn lát.
Ha jobban belegondolsz, nekünk, felnőtteknek sem mindig egyszerű ezt kezelni, bennünk is ébreszt aggodalmat, szorongást, kételkedést, ha a közösségi média által sugallt szépségideálnak szeretnénk megfelelni. Még ha tudjuk is, hogy az, amit ott látunk, szerkesztett, irreális, nem a mindennapi valóság, mégis előfordul, hogy ahhoz mérjük magunkat, arra szeretnénk hasonlítani – és ha ez nem sikerül, akkor kevesebbnek érezzük magunkat. Márpedig a kudarc a legtöbb esetben kódolva van: senki nem néz ki úgy a hétköznapokban, mint egy szépen bevilágított, szerkesztett, tökéletes, órákon keresztül készült sminket bemutató videóban. Mégsem mindig elég erős az önbecsülésünk pajzsa ahhoz, hogy ezt a helyén kezeljük. És ha ez nekünk, felnőtteknek nehézséget okoz, akkor nem bonyolult belegondolni, milyen nehéz lehet az a bizonytalan, önmagukat kereső, különbözni mégis beilleszkedni vágyó kamaszoknak, akik még csak ismerkednek a megváltozó testükkel, az szokatlan érzésekkel, érzelmekkel, lehetőségekkel.
A közösség(i) körülvesz
Nagyon nehéz ma úgy élni, hogy ne hasson ránk a közösségi média, és a kamaszokra ez különösen érvényes. Nem is jó cél ennek teljes kiiktatása, hiszen ezzel egy közösséghez kapcsoló tényezőtől és információforrástól zárnánk el a gyereket. Azonban meg kell tanulni mindezt okosan és mértékkel használni. Amire szintén igaz, hogy nekünk, felnőtteknek sem egyszerű. Saját magunk miatt, és a gyerekeink miatt is nagyon fontos, hogy legyünk sokkal tudatosabbak az internet és legfőképp a közösségi oldalak, videómegosztók használatát illetően – mutatunk néhány ijesztő adatot, miért is. (Az adatok a Dove Önbizalom Program legfrissebb kutatásából származnak).
- Háromból két lány egy átlagos hétköznap többet használja a közösségi médiát, mint amennyi időt az iskolán kívül a barátaival tölt – akár napi több órát is
- A kamasz lányok 52 százaléka számára a közösségi média az első számú hely, ahol szépségápolással kapcsolatos tartalmat keresnek
- Minden második fiatal lány influencer szeretne lenni, ha felnő
- Tíz lányból hat már kipróbált, vagy szívesen kipróbálna valamilyen szépséggel kapcsolatos trendet, amit a közösségi médiában látott
- Tízből négy fiatal lány legalább egy olyan profilt követ, aminek a hatására kevésbé érzi magát szépnek
- Minden harmadik lány rosszabbul érzi magát a közösségi médiában megjelenő tartalmak miatt
- Tízből hat lány úgy érzi, saját önbecsülésének megóvása érdekében jobb lenne, ha kevesebb időt töltene a közösségimédia-felületeken
Kép: Getty Images
Ahol mindenki gyönyörű
A közösségi felületek legtöbbször idealizált képet mutatnak, egy olyan szépségideált, amely a valóságban nem létezik. És ugyan vannak törekvések arra, hogy ne csak ezek a túlszerkesztett, túlfilterezett, túlsminkelt tartalmak kapjanak helyet a felületeken, a tinédzser lányok törékeny önbizalmához ezek még kevesek. És nem is biztos, hogy eléjük kerülnek azok a tartalomgyártók, akik a bőrápolásról mint életszerű, valós dologról mesélnek nekik, akik megmutatják, hogy például a legprofibb sminkesek és bőrszakértők is küzdenek néha pattanással.
A tinik még csak tanulják, hogyan érdemes befogadni mindazt az elképesztő mennyiségű tartalmat, amit a social media rájuk zúdít, és ebben bizony nekünk, szülőknek kell segítenünk nekik, ha azt szeretnénk, hogy magabiztosan navigáljanak a tökéletesség illúzióját lépten-nyomon az arcukba toló infóáradatban.
Így segítsd őt önbizalomhoz
És hogy hogyan is csináld mindezt? Nem csodálkoznánk, ha fogalmad sem lenne, hogy kezdj hozzá – hiszen neked sem igazán tanította ezt senki. Persze, amikor mi voltunk fiatalok, még nem pontosan ilyen volt a social-szituáció, mint most, épp ezért fontos, hogy próbálj minél tudatosabb lenni, és ezt megtanítani a tinédzser gyermekeidnek is.
A tudósok jelenleg úgy gondolják, hogy inkább a közösségi média használatának mikéntje (és nem annyira a mértéke) határozza meg azt, hogy annak pozitív vagy negatív hatása lesz a fiatalok életére
– derül ki a Dove szakértői által a szülők számára készített útmutatóból. A hosszabb anyagból néhány rendkívül hasznos tanácsot válogattunk, amelyek segíthetnek, hogy olyan digitális tudatosságot fejlesszetek, amely segít a gyermekednek eligazodni és magabiztosnak maradni a közösségi média önbizalom-romboló hatásai ellenére.
Fotó: Getty Images
Hírfolyam-detox
A közösségi média a tinik számára inspiráció és szórakozás egyszerre, és a szépségápolási tanácsok fő forrása. Ami régen a nagymama bevált trükkje volt, az ma egy sminkes-influencer how-to videója lehet. És ahogy a nagyi tanácsai közül sem volt mindegyik tökéletes, vagy a kamaszlány bőrére való, úgy a videókból kapott tanácsok sem mindig tökéletesen szakszerűek, biztonságosak és nem válnak be mindenkinél. Csak az utóbbiból sokkal-sokkal több van, és sokkal többekhez jut el.
Rengeteg a káros szépségápolási tanács – ezek között olyan is van, amely konkrétan káros, vagyis rosszat tesz a bőrnek, és olyan is, amely a szépséggel kapcsolatos irreális elvárások népszerűsítése miatt annyira romboló hatású.
A kozmetikai műtéteket, a bőrhibákat tökéletesen elfedő, vastag sminket népszerűsítő, a vékonyságot piedesztálra állító, egészségre káros diétás tippeket ajánló tartalmak azt sugallják, hogy az önértékelés kulcsa a fizikai tökéletesség. Ami nem lehet reális cél – és ez az, amit tudatosítani kell a kamaszokban. Ehhez hatékony eszköz lehet a hírfolyam „méregtelenítése”, vagyis az olyan tartalmak kiszűrése, amely káros szépségápolási tanácsokat tartalmaznak.
1. Ismerd meg!
Ahhoz, hogy tudd, miről is fogtok beszélni, nézz körül kicsit te is az Instagramon, TikTokon, YouTube-on, Snapchaten – azokon a felületeken, amelyeket a gyereked leginkább használ. (Ez egy folyamat, ne akard fél óra alatt letudni!) Beszélgessetek arról, kiket és miért követ, milyen tartalmak tetszenek neki, és kezdd el te is követni, figyelni azokat.
2. Alapozd meg a kritikus gondolkodást
Nagyon fontos, hogy ne rábeszélni, hanem ráébreszteni akard a gyereket arra, hogyan kell kritikusan gondolkodni – a közösségi tartalmak esetén is. Ne akard megmondani neki, mi a jó és mi nem, inkább kérdéseket tegyél fel, mutass neki érdekes adatokat (például a fentiek közül), hallgasd meg minderről a véleményét. Igyekezz biztonságos teret teremteni, ahol megnyílhat, és ennek köszönhetően befogadóbbá is válhat arra, amit te szeretnél átadni neki. Hozd fel témaként a fizetett tartalmakat, kérdezd meg, mit tud és mit gondol a szponzorált posztokról, termékajánlókról. Ahogy arról is, hogy kit tart szakértőnek, és mit gondol arról, ki adhat hitelesen tanácsot
3. Szűrjetek
Beszélgessetek arról, hogyan lehet szűrni vagy blokkolni valakit az adott felületen, és mikor, miért érdemes ezt tenni. Görgessétek együtt a feedeket, és beszélgessetek arról, milyen profilok illetve tartalmak hatnak rátok negatívan, mitől lesz jobb kedvetek, és mitől vagy kitől érzitek lehangoltnak magatokat. Próbálhatjátok megkeresni ennek a lehangoltságnak, rossz érzésnek az okát. És kezdjétek el kikövetni, blokkolni, szűrni mindazt, ami rossz érzést okoz. Jó megoldás lehet, hogy először nem tilt vagy kikövet a gyerek, hanem csak szűr, és egy hét elteltével megnézitek, hogyan érzi magát ettől a „megtisztított” hírfolyamtól. És azoktól a profiloktól, amelyekre valóban nincs szükség, mert érezhetően csak lehúzták, rosszabbul érezte megát tőlük, meg lehet szabadulni. És lehet helyettük olyanokat keresni, amelyek pozitívan, inspirálóan hatnak, jókedvet, jó hangulatot keltenek.
4. Ismételjetek
Ezt az átválogatást nem árt havonta egyszer elvégezni – a konkrét szűrés mellett a tudatosságot is nagyban segíti. (Ahogy azt is, hogy az algoritmus ezután egyre inkább a megerősítő, pozitív tartalmakat kínálja nektek.) És beszélgessetek erről – a többi kamasszal, a szüleikkel, tanáraikkal.
Kapcsolódó cikkek
