A kólika egyes felmérések szerint minden harmadik babát érint. Legtöbbször ártalmatlan kórkép, nincs kimutatható elváltozás a háttérben, de vannak olyan tünetek, például ha nem gyarapodik a csecsemő súlya, amikor érdemes kizárni szervi okokat.
Mit nevezünk kólikának?
A kólika az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Vagyis: ha a baba legalább 3 hete, a hét három vagy több napján, napi több mint 3 órát sírással tölt, és ennek más oka nem található, kólikával van dolgunk – mondta Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.
A csecsemőkori kólika alapvetően a funkcionális kórképek közé sorolható, ami azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Egyaránt jelentkezik fiúknál és lányoknál, anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál, érett és koraszülött csecsemőknél.
Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólikával van dolgunk, a tünetek kezdetének és végének mindenképpen három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre kell esnie. Nem társulhat mellé láz, súlyfejlődési nehézség.
Mi a kólika oka?
A legfrissebb feltételezések szerint a kólika oka a gyomorbélrendszer éretlenségében, a bélrendszer túlzott periszaltikájában, a bélflóra eltolódásában keresendő.
Fokozott kockázatot jelent, ha az anya a terhesség vagy a szoptatás alatt dohányzik, és számos vizsgálat szerint a fokozott szülői stressz, az anya-baba konfliktusos kapcsolata, a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek is hozzájárulnak a kólika kialakulásához.
Dr. Cseh Áron elmondta, hogy a szakemberek feladata, hogy megértessék a szülőkkel, hogy a csecsemőkori hasfájás gyakori jelenség, és ha kizártuk a szervi okokat, akkor a baba megnyugtatásán kívül más teendő nincs.
Hasfájás későbbi életkorban
A gyermekkor későbbi szakaszaiban is jelentkezhet hasfájás, ez az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati probléma, amivel a szülők orvoshoz fordulnak. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket is érinthet – magyarázza az egyetemi adjunktus, majd hozzáteszi: krónikus gyermekkori hasfájásról akkor beszélhetünk, ha legalább 2-3 hónapja fennállnak a hasi panaszok.
Az esetek nagy részében nem szervi, hanem funkcionális ok áll a háttérben, de ki kell zárni a szervi okokat is. Utóbbira utalhat a véres széklet, a fizikális vizsgálattal észlelhető kifejezett eltérések, illetve, ha a családban már előfordult korábban gyomorbélrendszeri betegség.
Csecsemőkorban a tehéntejallergia is lehet a hasfájás okozója, ami akár az anyatejjel is átkerülhet. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet, ekcéma, táplálási- és súlyfejlődési problémák. A tejallergiát, akárcsak más ételallergiák (a tojás, szója, olajosmag, gabona, és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra elmúlnak. A tejcukor felszívódási zavar nem összetévesztendő a tejallergiával, ez a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztását követően hasmenéssel és hasfájással jár, és nem nőhető ki.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Semmelweis Egyetem
Kapcsolódó cikkek
