A kisbaba egyszer csak abbahagyja a szopizást, elutasítja a mellett, erősen jelzi, hogy nem akar szopizni többé. Sok édesanya ilyenkor tanácstalan és aggódik, a jelenséget pedig sokan úgy értelmezik, hogy a kisbaba elválasztotta magát. Pedig nem is biztos, hogy erről van szó. A hirtelen elutasítás mögött a legtöbb esetben szopási sztrájk sejthető.
Azt, hogy egy igény szerint szoptatott kisbaba mikor választja el magát, lehetetlenség megjósolni, de az elmondható, hogy az elválasztódás általában egy fokozatos, lassú folyamat és ha a gyermek nincs (vagy nincs nagyon) korlátozva, akkor 2,5 és 7 éves kor között történik meg.
Ahogy a baba nő, a szopási szokásai is átalakulnak, naponta kevesebbszer kéredzkedik mellre, a szopások gyakorisága csökken. A szoptatás nagyon sokáig lehet a gyermek számára a megnyugvás forrása, és bár az érzelmi táplálékot a második életévtől nagyobb arányban biztosítja a szoptatás, mint a fizikait, azért még a második életévben is jelentős mennyiségű kalóriát, tápanyagokat, vitaminokat biztosít az anyatej a kicsi számára, emellett pedig az immunvédelem továbbra is kulcsfontosságú marad. Idővel azonban csökken azoknak a helyzeteknek is a gyakorisága, amikor valamilyen negatív élmény hatására szopizni szeretne a kisgyermek, hiszen ahogy nő, egyéb megoldási stratégiái is lesznek a számára ijesztő, érzelmileg nehezebben feldolgozható helyzetekre.
Az elválasztódás nem egyik pillanatról a másikra történik meg, hanem egy szép, jól érzékelhető folyamatként. Sok anya megfigyelése, hogy amint párhuzamosan engedik egymást egyre messzebb a kisbabával, úgy válik elképzelhetővé mindkettőjük számára az is, hogy a szoptatás időszaka véget érjen. Ezt az elválasztódási folyamatot tekinthetjük a leválási folyamat egyik fontos szakaszának is.
Ezzel szemben a szopási sztrájknak nevezett jelenség általában egyik pillanatról a másikra következik be, az addig jól szopó kisbaba hirtelen elutasítja a mellet és nem akar szopizni többé. Figyelmeztető jel lehet, hogy szopási sztrájkkal van dolgunk, ha a kisbaba egy évnél fiatalabb. Ebben az esetben szinte kizárt, hogy elválasztaná magát a baba, más okot kell keresnünk a háttérben. Az okok azonban sokfélék lehetnek.
Akár egyik pillanatról a másikra, akár némi fokozatosság után a kisbaba elutasítja a mellett és szopási sztrájkra gyanakszunk tudnunk kell, hogy ezzel valamit jelezni szeretne nekünk a kisbaba: valami nem jó, valami megváltozott, baj van. Ebben az időszakban sem kell abbahagyni a szoptatást, türelemmel, kitartással és az okok felderítésével tovább ösztönözhetjük arra a babát, hogy szopizzon. A szopási sztrájk általában pár napig tart, és, ha a baj, amely kiváltotta az elutasítást megoldódik, akkor ismét visszatér a baba a szopizáshoz.
A szopási sztrájk leggyakoribb okai lehetnek:
– fogzási fájdalom, egyéb szájüregi fájdalom (pl. szájpenész, afta)
– fülfájás, fülgyulladás, ekkor fájdalmat okoz a babának a nyelés, a szopizás
– nátha: a baba bedugult orral nem tud szopizni, nem kap levegőt
– a baba valamilyen váratlan helyzet miatt sokat volt az édesanyától távol
– a szoptatási pozíció, az anya vagy a baba testhelyzete nem komfortos a babának
– sokszor félbe kell szakítani a szoptatást
– a baba figyelmét valami elvonja szoptatás közben.
Ha a kisbaba valamilyen fájdalmat, félelmet köt össze a szoptatással, akkor ideiglenesen elutasíthatja azt. Gondot okozhat az is, hogy a már foggal bíró kisbaba ráharap a mellbimbóra, ezzel fájdalmat okozva az anyának. Időnként előfordulhat, hogy az anya élesebben reagál erre, ami megijeszti a babát. Ha hirtelen és gyökeresen megváltozik a napi rutin, akkor is szopási sztrájkkal reagálhat a baba a bizonytalan helyzetre. Vannak olyan kisbabák, akiket megzavar az anya visszatérő menstruációja, mert ilyenkor megváltozhat a tej íze. Teljesen banális oka is lehet a mell hirtelen elutasításának, ilyen például, ha az anya új parfümöt, dezodort, testápolót vagy egyéb kozmetikai terméket kezd használni. A mellbimbó ápolására szolgáló krémek is kiválthatnak elutasítást a babánál.
Az anya lelki állapota is befolyásolhatja a kisbaba szopáshoz kapcsolódó viszonyát. Ha az anya túl feszült, ideges, fél a szoptatástól, sietteti a szoptatást, sokszor korlátozza annak időtartamát, túl hangos, esetleg veszekszik valakivel szoptatás közben, akkor okozhat a babánál zavart, ami a szopási sztrájkban ölt testet.
Minél kisebb babánál tapasztalunk elutasítást szoptatáskor, annál valószínűbb, hogy egy átmeneti problémával állunk szemben és nem az elválasztódással. Érdemes ilyenkor megvizsgálni a helyzetet, megpróbálni messzebbről rátekinteni arra, mi lehet a probléma forrása.
Fontos, hogy az anya ne stresszeljen a helyzeten, próbáljon nyugodt és türelmes maradni, ami természetesen nem könnyű feladat. A szopási sztrájk alatt hasznos lehet, ha az anya fej, részben, hogy a mell ürüljön, ezzel elkerülve a mellgyulladást, részben pedig azért, hogy a tejtermelődés fennmaradjon. Ha a baba pótlásként megkapja ebben az időszakban is anyatejet, akkor érdemes kiskanalat, poharat használni.
Az elutasítást ne fogadjuk el, de természetesen ne legyünk erőszakosak sem. Próbáljunk ellazult állapotba kerülni, gyakran összebújni a babával, bőrkontaktusban a szopás lehetőségét felkínálva elképzelhető, hogy a kicsi szívesen fogadja a mellet. Jó ötlet lehet akkor kínálni, amikor félálomban van. Jó szolgálatot tehet ebben időszakban a hordozás is, valamint az éjszakai gondoskodás is segítség lehet szopási sztrájk esetén, ezért ha megvannak a biztonságos feltételek aludjunk együtt a babával.
Bízzunk magunkban és türelemmel, kitartással, a kiváltó ok felderítésével visszafordíthatjuk a folyamatot.
Lektor: dr. Kungler-Gorácz Orsolya, kórházi-klinikai szakgyógyszerész, laktációs szaktanácsadó (IBCLC).
Kapcsolódó cikkeink:
- Nem akar szopizni a kisbabád? Lehet, hogy szopisztrájk van
- Mit tehetsz, ha nem akar szopni a baba?
- Elválasztás, elválasztódás
Kapcsolódó cikkek
