Az éjszaka, a gyerek álmában összecsikorduló fogacskák hangja bizony eléggé szíven üti a szülőt. Az csak egy dolog, hogy nagyon kellemetlen hang, a hideg rázza tőle az embert. Sokkal fontosabb, hogy szinte rögtön aggódni kezdünk: vajon miért csinálja? Rosszat álmodik? Feszült? Stresszes? Valamilyen problémája, betegsége van? Nem jól nőnek a fogai? A legjobban általában az ijeszti meg a szülőket, hogy lelki problémát sejtenek a fogcsikorgatás mögött, hiszen elég sokat hallani, olvasni erről. És elkezdenek töprengeni, elemezgetni: mi lehet a baja a kicsinek, mitől lehet feszült? Ők maguk mit rontottak el?
Nem véletlen, hogy netes „anyukafórumokon” is ez az egyik első dolog, ami felvetődik: „Vidd pszichológushoz!”. A másik pedig, hogy „Fogszabályozót neki!”. Ahogy ezeken a platformokon gyakran megesik, azonnal, látatlanban és szaktudás nélkül röpködnek a diagnózisok, tanácsok – jó esetben segítő szándékkal és támogatóan megfogalmazva, rosszabb esetben lekezelően, kioktatóan odavetve, megkérdőjelezhetetlenül. Ahogy a legtöbb esetben, jobban járunk, ha szakértőt kérdezünk, és nem egy fórumon vagy netes csoportban próbálunk megnyugtató információkat összeszedni. Dr. Balogh Enikő fogszabályozó szakorvos mesél el mindent, amit a fogcsikorgatásról tudnod érdemes.
Mindenki csikorgat?
„A fogcsikorgatás a gyerekkor velejárója – kezdi a doktornő. – Bizonyos időszakokban, például a fogváltás kezdetén, mikor a felső állcsont és az állkapocscsont növekedése eltérő ütemben történik, és a rágóízület keresi a nyugalmi pozícióját, a gyerekek csikorgatnak. A szülőknek azt javaslom, hogy először, mikor feltűnik, hogy a gyerekük csikorgatja a fogát, kezdjék el figyelni, hogy mikor csinálja, milyen hosszan és milyen gyakorisággal. Ha napközben csikorgat a gyerek, az lehet egy rossz szokás, például mint az ujjszopás, amiről le lehet őt szoktatni. Az éjjeli fogcsikorgatás tapasztalataim szerint gyakran jelentkezik a bölcsődébe adással párhuzamosan vagy ovikezdéskor. Új helyzetbe kerülnek a gyerekek, ami szorongást okozhat számukra, amíg meg nem szokják, ennek a jele lehet a fogcsikorgatás.”
Dr. Balogh Enikő fogszabályozó szakorvos
Akkor nem is kell orvoshoz menni?
Gyakori tipp az anyukás fórumokon, hogy „ne foglalkozz vele, majd elmúlik”. És egyébként jó esély van rá, hogy ez valóban megtörténik – amiben szakértőnk is megerősít. De ettől még nem érdemes kihagyni a fogorvosi konzultációt. „Az enyhe fogcsikorgatás nem okoz gondot. Mégis azt javaslom a szülőknek, hogy ha észreveszik, hogy a gyerekük csikorgat, keressenek fel egy szakembert. Ha nem régóta áll fenn a probléma, lehet, hogy még nem szükséges semmilyen terápia a kezelésre. De jó, ha már tud róla a fogorvos, így követheti a folyamatot, visszarendelheti a gyereket kontrollra, és időben felismerheti, mikor kell orvosi segítség a leszokáshoz.
Mindenképp és mielőbb fogorvoshoz kell fordulni, ha már látható jelei vannak a fogcsikorgatásnak, például kopási nyomok, laposabb fogfelszínek.
Akkor most aggódnom kellene mégis?
Ha először tapasztalod, hogy csikorgatja a fogát a gyerek, tényleg ne ess kétsége. Ha ez csak rövid ideig áll fenn, nem kell a fogai miatt aggódnod. És ha magától, vagy a napi rutinban történő kisebb változtatások hatására elmúlik, akkor komoly lelki okot sem kell feltételezned. Ha viszont tartósan hallod, hogy csikorognak éjjel a fogacskák, akkor lépni kell. „A fogcsikorgatásnak a korai szakaszban túl sok veszélye nincs, ám ha hosszú ideig csikorgat a gyerek, vagy nagyon intenzíven, annak lehetne következményei figyelmeztet a fogorvos. A fogcsikorgatás során az alsó és felső fogak érintkeznek egymással.”
A gyakori csúszkáló érintkezés következtében az alábbiak történnek:
- Kopik a fogak felülete
- Csökken a tejfogak csücskeinek magassága
- Ez hatással lehet a rágás hatékonyságára
- A harapási magasságra
- A felső állcsont és az állkapocscsont pozíciójára, növekedésére
- A rágóízület mozgástartományára
- Befolyásolhatja a légutak szélességét befolyásolhatja, a szájtartást, a testtartást
Nem hangzik túl jól, de azért pánikba esni sem kell! „Szerencsére a gyerekeké növekedő, folyamatosan megújuló és alkalmazkodó szervezet, úgyhogy az esetek nagy többségében aggodalomra semmi ok, ám a komolyabb tünetek és következmények megelőzése érdekében, mindenképpen azt javaslom, keressetek fel egy gyerekfogászatot.”
De nem csak ezért kell foglalkozni a dologgal, ha tartósan fennáll.
- A fogcsikorgatás ronthatja az alvás minőségét
- A kialvatlanság, ha hosszú távon fennáll, hatással lehet a gyerek hangulatára, közérzetére
- Az iskolai teljesítményére is
- Fejfájáshoz is vezethet
Fotó: Getty Images
Mit csinál a fogorvos?
Ha úgy ítéli meg a szakember, hogy károsodhatnak a csikorgatás miatt a fogak, vagy ez már meg is történt, az alábbi megoldások lehetségesek. „A legegyszerűbb a fogvezetés kikapcsolása: elcsiszolok egy korai érintkezést vagy harapásemelő sínt adok. Nagyobb korban pedig fogszabályozunk. Tudjuk a száj körüli izmokat tornáztatni, erősíteni, vannak nyelési gyakorlatok is. (Ehhez akár logopédusi segítséget is érdemes lehet kérni.) A lehetőségek tárháza bőséges. A panasztól és a gyerek kooperációjától függ, hogy éppen milyen terápiát választunk. A fogászati kezelések hatékonyak, de nincs garancia arra, hogy végleges megoldást jelentenek. A későbbiekben más ok miatt újra jelentkezhet. ez nem jelenti a terápia sikertelenségét, egyszerűen csak más korban más előidéző faktorok lehetnek túlsúlyban.”
De mi a helyzet a lelki okokkal?
Lehet, hogy pusztán fizikai okok vannak a háttérben, de szakértőnk tapasztalatai szerint helytálló a tanács, hogy a lelki tényezőkön is érdemes elgondolkodni. „A funkcionális eltérések csak a másodikok a leggyakoribb okok között, ilyenek például a rossz fogérintkezés, az egymással nem harmonikus felső és alsó fogívek, a keresztharapás, a szűk felső fogív, az elülső vagy oldalsó nyitott harapás. A fogcsikorgatás nagyon ritkán vezethető vissza egyetlen okra. Általában több minden áll a hátterében, ám ha ezt az okhalmazt szeletekre szeretnénk bontani, akkor valóban a lelki okok a leggyakoribbak. Lehet ez egy feldolgozatlan élmény, szorongást okozó helyzet, új, ismeretlen élethelyzet, visszatérő rossz álmok. És igen, valóban félelem, veszély vagy fenyegetettség érzése, stressz, egy nem kívánt (akár bántalmazó) személy közelsége is állhat súlyosabb esetben a háttérben.
Mivel a gyerekek szervezete könnyen adaptálódik, és a koruknál fogva a tejfogazati eltérések nem állhatnak fenn nagyon hosszú ideje, ezért gondol a fogorvos is a fogcsikorgatás hallatán elsőként a stresszre.
Nekünk, fogorvosoknak elég nehéz megítélni, mikor van mindenképpen szükség pszichológus bevonására. De a személyes véleményem az, hogy egy pszichológus csodákra lehet képes.
Nagyon sok későbbi lelki probléma megelőzhető, ha időben fordulunk pszichológushoz. Ma már sok jó szakember van, a sok iskolában is elérhető pszichológiai segítség, vagy adnak ötletet, hová lehet fordulni, de érdeklődhetünk a háziorvosnál, védőnőnél – akár nálunk a rendelőben is tudunk elérhetőséget adni szerintünk jó szakemberhez. A legfontosabb ugyanaz, mint a felnőtteknél: hogy a gyerek megtalálja a hangot a pszichológussal. Nem szabad félni segítséget kérni – tapasztalatom szerin a szülőknek nehezebb belátni, hogy pszichológus segítségére van szükség, a gyerekek szívesen járnak, rajzolnak, beszélgetek, játszanak.”
Kapcsolódó cikkek
