Gyerek

Mit tegyek, ha megy a gyerek hasa?

Hasmenés esetén a legfontosabb az elveszített folyadék és ásványi anyagok pótlása, elkerülendő a kiszáradást.
2017. Május 10.

A hasmenést okozhatja – többek között – bakteriális vagy vírusfertőzés, de akár egy hétköznapi gyomorrontás is, és aligha van olyan szülő, akit gyermeke első éveiben legalább egyszer ne állított volna megoldandó feladat elé utódja hasmenése.

Miért veszélyes? Egy baba vagy kisgyermek gyorsan, akár néhány óra alatt kiszáradhat, sokkal hamarabb, mint egy felnőtt, s ha egymás után sűrűn van híg széklete, előfordulhat, hogy az elveszített folyadékmennyiséget nem tudjuk a megfelelő tempóban pótolni. Amennyiben a gyermek kiszáradás jeleit mutatja, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, nagy valószínűséggel kórházi kezelésre, infúzióra lesz szüksége.

Számtalan oka lehet

Mit tekinthetünk hasmenésnek? Ha a gyermek naponta legalább háromszor híg és nagytömegű székletet ürít. A széklet – átlagostól eltérő – állaga, szaga ilyen esetekben rendszerint egyértelműen elárulja, hogy valami nincs rendben. A hasmenést kísérheti hasfájás, görcsök, puffadás, hőemelkedés, illetve láz, rossz közérzet, sőt hányás is. Fontos, hogy kiderítsük, mi okozta a hasmenést. A háttérben állhat valamilyen fertőzés, a virális eredetűek közül talán a rotavírus és a calicivírus, a baktérium által okozottak közül pedig a szalmonella a legismertebb.

Mikroszkopikus méretű bélférgek ugyancsak eredményezhetik a kellemetlen tüneteket. A hasmenés lehet más betegség kísérője is, például az influenzáé, a középfülgyulladásé, esetleg a tüdőgyulladásé. Jelezhet ételallergiát vagy -intoleranciát is, így tudathatja a szervezet egyebek mellett a laktóz-érzékenységet és a szójaallergiát.

Antibiotikumos kezelés ugyancsak kiválthat hasmenést, akárcsak a túl sok gyümölcs vagy gyümölcslé fogyasztása.

Ne függesszük fel a szoptatást!

Mit tehetünk otthon annak érdekében, hogy ne száradjon ki a gyermekünk, és elkerüljük az esetleges kórházi kezelést? A legfontosabb az elveszített folyadék pótlása, vagyis itatni kell a gyermeket. Ha lehet, ne függesszük fel a szoptatást, hiszen a babáknak ekkor is szükségük van az anyatejre!

Használj rehidratáló szert!

Nagyobb gyerekek kapjanak gyakrabban – de egyszerre inkább kisebb mennyiségű – folyadékot, leginkább a víz és a tea javasolható. A gyógyszertárakban recept nélkül kaphatók rehidratáló szerek, amelyek a szervezet ionháztartását segítenek egyensúlyban tartani. A mai álláspontok szerint felesleges koplaltatni a gyermeket, a gyomrot kímélő ételeket – kis adagokban – nyugodtan fogyaszthat.

A háztartási keksz, a pirítós, a főtt krumpli, a rizs, a sárgarépa, az alma, illetve zsiradék nélkül sütött sovány húsok javasolhatók. A ropi a nátriumveszteséget segít pótolni, míg a banán a távozó káliumot (az utóbbi adásakor azonban ügyelni kell arra, hogy a kicsinek legyen megfelelő mennyiségű vizelete).

Kérjünk orvosi segítséget!

Ha minden igyekezetünk ellenére a gyermek a kiszáradás jeleit mutatja, azonnal forduljunk szakemberhez. Vigyük orvoshoz akkor is, ha véres a széklete, vagy erős fájdalmai vannak, ha a gyermek előzőleg antibiotikumot szedett, ha járványveszély fenyeget (például közösségben előfordult hasmenéses megbetegedés), illetve akkor is, ha a gyermeknek van valamilyen komolyabb alapbetegsége.

Hogyan vehetjük észre, ha szemünk fénye kezd kiszáradni? Ha alig vagy egyáltalán nincs vizelete, bágyadt, gyenge, aluszékony, a szeme beesett, karikás, a szája kiszáradt, lehelete pedig acetonos, akkor ne késlekedjünk, haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget.

A kiszáradás első jelei

– több mint 6 órája száraz a pelenka

– kiszáradt ajkak

– sötétebb, intenzívebb szagú vizelet

– elesettség, lehangoltság

– könny nélküli sírásJelek, hogy már nagy a baj – Nagy fokú kiszáradás tünetei

aluszékonyság

beesett kutacs

– beesett szemek

– hideg, foltos kezek és lábakKapcsolódó cikkeink hasmenés témában: