A terhesség legnyugodtabb időszaka
A várandósság első harmadában oly jellegzetes gyanújelek, mint a hányás, a hányinger, a reggeli rosszullétek, az aluszékonyság nagy valószínűséggel egyetlen hormon hatásával magyarázhatók: a lepénykezdemény által termelt hCG, vagyis humán choriogonadotropinnal.
A másállapot második harmadának beköszöntével a lepény fokozatos kialakulásával és működésbeli megerősödésével e hormonális hatások is megváltoznak. A megtermékenyült petesejt “helyén” kialakult sárgatest által termelt progeszteron (védő hormon) hatását fokozatosan felváltja a lepény egyre kifejezettebb hormonális aktivitása. A hCG szint fokozatosan csökken, jelentőségét vesztve helyét a lepényi progeszteron veszi át.
Bugyborékol és kaparászik
A második harmadtól kezdve az új élet pontos megnevezése: magzat. Méhen belüli fejlődése ettől kezdve elsősorban a mennyiségi intenzív növekedés jegyében telik. Minőségi változások már csak elsősorban a központi idegrendszer érésében, fejlődésében figyelhetők meg.A második harmad már a koraterhességre oly jellemző kiválasztódási mechanizmusok elmúltát is jelenti: ebben az időszakban a spontán vetélés kockázata lényegesen csökken. Ettől kezdve a terhesség spontán megszakadásának már az esetek legnagyobb részében anyai okai lehetnek, például a méhszáj elégtelensége, méhen belüli fertőzés, a méhűr bizonyos rendellenességei.A második trimeszter hozza meg azt az érzést, mely a terhes nőben a legszorosabbra fonja méhen belüli magzatával bimbózó kapcsolatát: a magzat mozgásának érzését. Az első mozgás időpontja nem esik egybe a magzatmozgás megérzésének idejével. Már a koraterhesség időszakában végzett ultrahangvizsgálat is igazolja, hogy a fejlődő embrió egészen korán aktív mozgásokat végez. Ezek azonban az anyának még nem érezhető finom kis mozdulatok.A 17-18. hét körül azonban a várandós többnyire finom “bugyborékoló” érzést tapasztal alhasa tájékán, majd “kaparászás” jelzi az új élet első bátortalan jelentkezését, mígnem határozott rúgások, fickándozások, mocorgások teszik egyértelművé a magzat méhen belüli aktivitását.
Szénhidráttal többet mozog
Többedszer szülő nők esetén e mozdulatok első megérzése korábbi időpontra tehető, míg először szülő nők általában a 18-20. hét körül érzik biztosan magzatuk mozgását.A mozgások jelzik a magzat aktivitását, így megfigyelhető a leendő gyermek napi ciklusa. Vannak magzatok, akik már méhen belül követik a “szokványos” éjjel-nappal ciklust, míg mások éjjel aktívabbak, nappal pihennek többet.Az anya táplálékfelvétele többnyire aktivitás fokozódásra serkenti a magzatot, különösen igaz ez szénhidráttartalmú ételek fogyasztására. A magzat mozgása, különösen a terhesség utolsó harmadában jólétének egyik megbízható jele. A mozgások számának csökkenése, jellegének megváltozása a magzat méhen belüli állapotromlásának egyik első, finom jele lehet.A mozgások rendszeres számolásával nyomon követhetjük a magzat méhen belüli fejlődését. Feltűnően csökkent mozgásszám esetén indokolt a nőgyógyászt felkeresni a magzat állapotának ellenőrzése miatt.
Hol tapad a méhlepény?
A magzat méhen belüli oxigén- és tápanyagellátásáért a lepény felelős. A lepény teremti meg az összeköttetést anya és magzata között, mely összeköttetés egészen a megszületésig tart.A magzat és az anya vére a lepényben közvetlenül nem keveredik egymással. A magzat vére a lepény bolyhain keresztül “fürdik” az anyai vérben, és a boholy szerkezete teszi lehetővé a gázcserét, a tápanyagfelvételt, a salakanyagleadást. A magzat és az anya vérének közvetlen, nagy mennyiségű keveredése súlyos állapothoz vezethet, ezzel többnyire csak a lepény traumáját, sérülését követően kell számolnunk, spontán előfordulása ritkának tekinthető. A magzat vérszállító vérfehérjéjének, a magzati hemoglobinnak a szerkezete biztosítja a széndioxid leadását, az oxigén felvételét.A lepény élettani körülmények között a méh falához tapad a terhesség legvégéig, csak a magzat megszületését követően válik le. A lepény tapadásának helye többnyire a méhfenék, illetve a méh elülső vagy hátulsó fala. Kórosnak tekintjük a tapadást, ha a méhszáj területén vagy azt csak elérve történt, ilyen esetben a méhszáj feletti területből súlyos vérzés támadhat.A lepény tapadásának mélysége finoman szabályozott folyamat eredménye. Bizonyos esetekben a lepény a méhizomzatba mélyen behatolva tapad, onnan a szülést követően sem válik le, és leválasztása során erős, nem csillapítható vérzés forrásává válik, melyet csak a méh gyors eltávolítása szüntethet meg.Ezen esetek napjaink magas színvonalú ultrahangos szűrései során a legtöbb esetben már időben felismerhetők, így a szövődményre felkészülve végezhetjük a terhesség végén a császármetszést. A lepény azonban nem csak a méhen belüli légzés, tápanyagfelvétel szerve: hormonális aktivitása elengedhetetlen a terhesség szempontjából.
Érzékeny, vigyázz rá
A magzat, a lepény és az anya tehát egy egységet képvisel a terhesség egésze során. A lepény szerkezete, bolyhainak finom kis erei nagyon érzékenyek a káros hatásokra. Legnagyobb kárt a magas vérnyomás, illetve a dohányzás teszi: dohányzó nők szülését követően a lepény bolyhai szinte “kőkeménnyé” változnak, elmeszesednek. E meszes bolyhok már nem képesek a magzat oxigén- és tápanyag-ellátását biztosítani, így a magzat fokozatosan kevesebb oxigénhez, tápanyaghoz jut.Ennek következménye a méhen belüli fejlődés lassulása, majd súlyos esetben oxigénhiányos károsodás, legsúlyosabb esetben méhen belüli elhalás lehet. Minden dohányzó terhes kismamának tisztában kell lennie e súlyos következményekkel, mikor meggyújtja cigarettáját.Kapcsolódó cikkeink:
- A második három hónap
- Buli van a pocakomban!
- A magzat fejlődése
- Mikor mit vizsgálnak?
- Terhes-e vagy várandós?
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
