A baba mozgásfejlődése egy igen összetett mozgásszervi és neurológiai folyamat, ami ráadásul minden gyermeknél más-más ütemben haladhat.
Az eltérések vagy lassabb fejlődés mögött természetesen számtalan ok húzódhat meg. Ilyenek lehetnek például az izomtónus problémák, a méhen belüli tartási rendellenességek vagy az enyhe oxigénhiány, amely a szülés során érte a babát. Előfordulhat azonban, hogy egy külső környezeti tényező az, ami lassítja a fejlődés normális ütemét.Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!
Fontos megértenünk, hogy a mozgás egy belső késztetés következménye, ezért szülőként nem szabad erőltetnünk az egyes fázisok siettetését, ugyanakkor szükséges, hogy teret és játékokat biztosítsunk számára, hogy ez a fejlődés haladhasson a maga útján.
Mi az, amire érdemes figyelnünk, hogy ez a fejlődés zavartalan lehessen? Íme néhány lassító tényező, ami szóba jöhet:
1. A hason fekvés hiánya
A legtöbb baba 2 hónapos korára hasra fektetve meg tudja emelni a fejét. Születés után pár nappal már érdemes odafigyelni arra, hogy ne csak a hátán feküdjön a gyermek, hiszen így nem erősödnek meg fej, majd a törzsemeléshez szükséges izmok. Ügyeljünk arra, hogy elegendő időt töltsön hason is a pici!
2. A túl puha ágy
4-5 hónapos korban a megnövekedett mozgásigény miatt már nem elég az ágy adta mozgástér a babának. A mozgáshoz, forduláshoz egyre nagyobb térre és motiváló játékokra van szüksége. Terítsünk le neki egy pokrócot, játszószőnyeget a földre, ahol elindulhat a világ felfedezése, az első önálló játékok sora.
Sokszor sajnos – épp a túlóvás miatt – a szülők nem merik pl. a kemény talajra tenni a babát, csak a kanapén, ágyon engedik mozgolódni, ahol viszont nincs stabil alap, és nem tudja a mozgásokat jól kivitelezni.
3. A mozgás siettetése
Nem szabad, hogy szülőként siettessük a mozgások megjelenését, és ne akarjuk mindenáron megtanítani semmilyen mozgásformára a babát. Tilos erőszakkal ültetni az arra még képtelen gyermeket, hiszen a hátizom nem bírja megtartani a gerincet. Hagyjuk, hogy a baba minél többet legyen hason, hogy erősödjenek az ehhez szükséges izomcsoportok.Ha már tud is megtámasztva ülni a pici, ne ültessük sokat ebben a pozícióban, mert ebben az időben a mozgás a legfontosabb számára. A passzív testhelyzet hátrányosan érinthet mozgásának fejlődését.Ugyanígy nem szabad siettetni az idő előtti felállást és járást sem, mert sem az izomzata, sem koordinációja nem megfelelő még a gyermeknek és még hibás lábtartást vagy mozgásformát is okozhatunk neki.
4. Sétáltatás kézen fogva
Óva intenek a szakértők attól is, hogy kézen fogva sétáltassuk a babát, amíg magától erre nem képes. Ezzel ugyanis késleltetjük mozgásfejlődését, mert nem alakul ki a természetes egyensúlya, ráadásul bátortalan lesz elindulni a későbbiekben.
5. A bébikomp használata
A komp megkönnyíti ugyan a baba számára a helyváltoztatást, ám szinte nem kell semmiféle erőfeszítést tennie, ami igen rosszul érintheti a mozgásfejlődését. Ez az eszköz csak akadályozza a járásbiztonság kialakulását, a szem-láb koordináció fejlődését, az alsó és felső végtagok mozgásának összehangolását.Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:
- Mikor kezd járni a baba?
- A tili-toli játék nem csak a szórakozásról szól
- Hintaszék a babának – Miben segít?
- Így azért kibírhatóbb a hason fekvés a babának
- Hány hónaposan kezdenek mászni a babák?
- Mire jó a pocakpárna?
- Mikor áll fel a baba?
- Nagy baj, ha kimarad a mászás?
- Kimaradt nagymozgások: okozhatnak gondot?
- Játszószőnyeg: az alaptól a zongorásig
- Hány hónaposan fordulnak hasra és hátra a babák?