Bár együtt alszom másfél éves kislányommal, mégis iszonyúan kifáraszt, hogy gyakorlatilag minden alvásciklusa végén felriad. Amikor lefektetem, alszik három órát egyhuzamban, de utána másfél óránként kéri a cicit, így tud visszaaludni. Hogyan lesz képes valaha is felriadás és szopizás nélkül aludni? Aztán az is aggaszt, hogy nagyon le vagyok fogyva. 170 centimmel 54-56 kiló szoktam lenni, de mostanában lefogytam ötvenre.
A lányom korábban is csak kendőben vagy babakocsiban aludt, és az éjszakák is ilyenek már másfél éve. Tehetek valamit a változás érdekében, vagy várjak türelemmel, míg maguktól változnak a dolgok?
K. K., Körmend
Az éjszakai szoptatás hosszú távon nagyon fárasztó tud lenni
Kedves Kata!
Teljes érthető, hogy nagyon fáradt vagy és megoldást szeretnél találni a problémára. A legfontosabb, hogy leszögezzem: normális jelenségről van szó, amelyet a kutatók főként az idegrendszer viszonylagos éretlenségével és alkati tényezőkkel magyaráznak, de szerepet játszik ebben sok-sok más tényező is.Nem a rossz nevelés és nem is a szoptatás felelős a kialakult helyzetért.
Sok gyereknél marad abba ez a viselkedés éppoly váratlanul és átmenet nélkül, mint ahogy kezdődött, anélkül, hogy a szülők bármit változtatnának a bánásmódon és a túlélési stratégiájukon. Vagyis ha vannak erőtartalékaid, választhatod a kivárás módszerét. Ugyanakkor az is érthető, ha az ember bedobja a törölközőt.
Az első gyerekemnél nyolc hónapos korában következett be ez az állapot, s most úgy látom, nagyon rossz megoldás volt őt sírni hagyni, mert nem oldotta meg a problémát, hanem épp ellenkezőleg, még jobban elmérgesítette. Tizenegy éves is elmúlt, mire végre átaludta az éjszakát, de azóta sem túl jó alvó. Feleslegesen küzdöttünk, és ez mindkettőnknek csak ártott.
A második gyerekem tizenhárom hónapos korától magától átaludta az éjszakát, azóta is alszik, mint a bunda, pedig őt, okulva az előzményekből, zokszó nélkül szoptattam bármikor, bármennyiszer.
A harmadiknál másfél éves korában érzetem úgy, hogy nem bírom tovább. Miközben nappal igyekeztem minél gyakrabban szoptatni, megbeszéltem vele, hogy éjszaka, sötétben ezentúl csak alvás lesz, szopizás nem. Mivel együtt aludtunk, cseppet sem viselte meg ez a változás, illetve annyira azért igen, hogy az első két-három éjszaka nagyon felháborodott, és sírt is kicsit, mérgében rúgkapált. De átöleltük, nyugtatgattuk, összebújtunk, és így meglepően hamar elfogadta, hogy most tényleg alvás van.
Másfél éves gyereknél már működhet ez a módszer, mert általában megérti, miről van szó. Elképzelhető az is, hogy pajzsmirigy-túlműködés áll a probléma hátterében. Vérvizsgálattal, hormonszintméréssel tisztázható, hogy emiatt veszítesz-e a súlyodból, közrejátszik-e a kimerültségben, alvási nehézségekben ez a betegség.
Kapcsolódó cikkeink éjszakai szoptatás témában:
A szoptatás korszakai: az újszülöttől 2 éves korig
Mit mond a tudomány a szoptatásról?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
