Hogy mi is az a belső beszéd? Figyeld meg magad, hogyan reagálsz, amikor valamit mondjuk elrontasz! Hányszor mondta már egy hang a fejedben, hogy „Jaj, de béna vagyok!”. Vagy hogy: „Nem hiszem el, hogy megint elrontottam!”. Azért a negatív szituációkra hívtuk fel a figyelmet, mert azokban a helyzetekben könnyebb tetten érni a belső beszédet. Sajnos a legtöbben hajlamosak vagyunk korholni, hibáztatni magunkat, míg a „belső vállveregetés” jóval ritkább.
A gyerekek ugyanígy csinálják, csak ők még kevésbé tudatosak ebben. Amikor nehézségeik vannak a tanulással, piszkálják őket a suliban vagy nehezen barátkoznak, a gyerekek nagy része hajlamos elkezdeni negatívan gondolkodni magáról, és belekerül a negatív belső beszéd spiráljába.
Alakítsd át!
A negatív gondolatokat és érzelmeket nem elnyomni vagy letagadni kell, ezek léteznek, és az élet, az érzelmi világ részei. Viszont fel lehet őket használni és átalakítani úgy, hogy ne visszahúzó, hanem támogató erőt jelentsenek.
A pozitív belső beszéd nem azt jelenti, hogy minden helyzetben a pozitív gondolkodást kell erőltetni. Sokkal inkább azt, hogy a nehéz helyzetekben is sikerüljön meglátni a fejlődés lehetőségét, és az inspirációt, hogy újra próbálkozzunk azzal, ami esetleg nem sikerült.
Gondolkodási stratégia
De vajon hogy néz ki mindez a gyakorlatban? A VeryWellFamily professzionális klinikai tanácsadó szakértője, Gina McDowell szerint a pozitív belső beszéd minden gyerek esetében mást jelenthet. A lényege, hogy az elsajátítása során a gyerekek megtanulják beazonosítani az erősségeiket, azokat a dolgokat, amikben jók, azt, amire büszkék lehetnek, és a személyiségük azon részeit, amelyeket szeretnek. Azzal, hogy ezeket ismerik, könnyebben gondolnak magukra pozitívan, látják magukat jónak, erősnek, kompetensnek – ami a megfelelő önbizalom alapja.
Amikor elkezditek gyakorolni a pozitív belső beszédet, először furcsának hathat – a szakértő szerint ez teljesen normális. Ilyenkor valójában egy új technikát, egy új megküzdési mechanizmust tanultok, a gondolatok újrakeretezését, amely az agy számár eleinte kihívást jelent, de gyakorlással könnyebbé, természetesebbé válik. Mutatjuk a lépéseket, amelyek segíthetnek átalakítani a negatív belső beszédet pozitívvá.
1. Vedd észre
Először egy alap tudatosságot kell felépíteni, amelynek segítségével egyáltalán észreveszi a gyerek, hogy létezik a belső beszéde saját megáról – és ez gyakran negatív. A mondatok, amelyeket észrevétlenül mond magának, nagyon nagy hatással lehetnek rá, és ha elkezdi ezeket figyelni, beazonosítani, az az első és nagyon fontos lépés azok átalakításához. Kérd meg, hogy gondolkodjon ezen, figyelje magát, mit mond, gondol magáról a különböző helyzetekben.
2. Mutass jó példát
Közös film- és könyvélmények, hétköznapi helyzetek alapján gyakoroljátok, az egyes helyzetekben mi lehet a pozitív belső beszéd. Mit mondhatna a szereplő, hogyan dicsérhetné meg magát, milyen egyszerű mondattal ismerhetné el magának, hogy valamit jól csinált.
3. Hangsúlyozd a pozitívat
Amikor a napotokról beszéltek, tudatosan vezesd rá arra, hogy a negatív események mellett nagyon sok apró siker, pozitív dolog is történt vele. Igen, a kudarcok, ijedelmek, nehéz helyzetek sokkal inkább „hírértékűek”, mint ha valami simán csak jól sikerül, de nagyon fontos ez utóbbiakat is tudatosítani.
4. Legyél neki a biztos pont
Igyekezz olyan környezetet teremteni, ahol a gyerek nyugodtan kimondhat bármit. Beszélhet a sikereiről és a kudarcairól is, a céljairól és a félelmeiről, mindegyik teljesen rendben van. De közben bátorítsd arra, hogy az ijesztő, félelmetes, elkeserítő helyzetekben is lássatok lehetőséget, és a nehezebb napokban is keressetek apró sikereket.
5. Az elismerés legyen alap
Itt arra gondolunk, hogy legyen teljesen természetes, normális, elfogadott dolog megdicsérni saját magát, felismerni az erősségét, elismerni, ha valamit jól csinált. Ne érezze ezt dicsekvésnek vagy kínos öndicséretnek. Az nem szerénytelenség, ha valaki tudja, hogy miben jó, és annak az ismerete, hogy mi megy kiemelkedően és miben kell még fejlődni, a helyes önértékelés alapja. Fontos persze, hogy mindez ne úgy hangozzon, hogy miben jó és miben rossz ő. Vannak dolgok, amikben ügyesebb, és olyanok, amelyek több gyakorlást, odafigyelést igényelnek – és ez így van rendben.
6. Hangsúlyozd a befektetett munkát
Nagyon hasznos, ha megtanítod őt, hogy értékelje az erőfeszítést, és azt, hogy mennyit dolgozott egy cél érdekében. Dicsérd meg azért, ha valamiért keményen dolgozott, akkor is, ha esetleg az eredmény nem pont az lett, mint amit várt.
7. Magadat is vizsgáld meg
A gyerekek különösen hajlamosak a negatív belső beszédre – de mi, felnőttek is gyakran csináljuk ezt kimondva és kimondatlanul is. Figyeld magad, hogy tényleg jó példa lehess a gyerekek számára, és vedd észre, mikor beszélsz magaddal lekicsinylően, szigorúan, együttérzés nélkül. Hasonló helyzetekben mondanád ugyanezt a gyerekednek vagy a barátodnak? Valószínűleg nem – szóval magaddal se legyél kíméletlen! A gyerekek a szülői példából tanulnak leginkább, észrevétlenül. Szóval itt most jó adag tudatosságra lesz szükség, ha változást szeretnél elérni.
Hogy is nézzen ki mindez? Nem úgy, hogy elkezdtek pozitív állításokat mondani magatokról, amelyeket valójában talán el sem hisztek. Hanem úgy, hogy igyekeztek a negatív vélekedések helyett lehetőséget kiemelni az adott helyzetekben. Például
- Ha küzd a matekkal, nem azt kell hajtogatni, hogy „Jó vagyok matekból”, hanem: „Kihozom magamból a legjobbat” vagy: „Megteszek mindent, amit csak tudok”
- Ha nehezen megy neki a barátkozás, a „Sok barátom lesz” helyett többet segíthet a „Nyitott vagyok”, „Barátságos vagyok a többiekkel”, „Ma megteszek egy kedves dolgot”.
Ha a képesség helyett az erőfeszítésre koncentráltok, azzal a kutatások szerint jobb eredményt lehet elérni. Kitalálhatjátok együtt akár azokat a pozitív mondatokat, amelyeket a gyerek mondhat magának, és amelyeket valóban elfogadhatónak, a „magáénak” érez. Jó, ha le is írjátok, amit kitaláltatok, és azokban a helyzetekben, amikor erre szüksége van, a gyerek elismételheti magában néhányszor.
5 dolog, amiért nagyon is megéri gyakorolni a pozitív belső beszédet
- Segít, hogy rugalmasabban kezeljük a kihívást jelentő helyzeteket
- Hozzájárul ahhoz, hogy tisztában legyünk az erősségeinkkel
- Segít, hogy ne rettegjünk attól, hogy hibázunk
- Ha a hibákat és kudarcokat nem katasztrófának éljük meg, sokkal könnyebben tanulhatunk, fejlődhetünk a tapasztalatok segítségével
- Ennek köszönhetően bátrabban merünk tenni az álmainkért és állítunk célokat magunk elé
Forrás: verywellfamily.com