A kimerültség lehetséges okairól dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus és dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta beszélt az Alvás Világnapja kapcsán.
Komoly gond a kimerültség
Az amerikai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) szerint a nők 15,3 %-a, a férfiak 10,1 %-a érzi magát rendszeresen kimerültnek az Egyesült Államokban. Ez a fajta fáradtság nem azonos azzal, amit mindenki megtapasztal egyszer-egyszer, ha sokáig marad fent valami miatt. Itt olyan komoly, állandóan jelen lévő kimerültségről van szó, amely az amerikai adatok szerint évi 72.000 karambolhoz és 44.000 balesethez vezet a sofőrök krónikus fáradtsága miatt. De mi vezethet ehhez az igen jelentős problémához?
Nem alszunk eleget
A The American Academy of Sleep Medicine és a Sleep Research Society szerint a 18-60 éves felnőtteknek 7-9 óra alvás szükséges az egészség fenntartásához, a lakosság egyharmada azonban nem alszik ennyit. Ez pedig – kutatások által bizonyítottan – növeli a magas vérnyomás, az elhízás, a depresszió, a szívbetegségek és a stroke rizikóját.
– A jó alváshoz jó rutinokat érdemes bevezetni – mondja dr. Vida Zsuzsanna. – Ezek már önmagukban felkészíthetnek a könnyű elalvásra és a kielégítő éjszakai pihenésre. Melyek ezek? Például a tervezett elalvás előtt érdemes lekapcsolni a tévét, sokkal eredményesebb, ha olvasgatunk vagy éppen relaxálunk, azonban ezt ne a hálószobában tegyük! Az ágyba csak akkor feküdjünk le, amikor már úgy érezzük, olyan fáradtak vagyunk, hogy el is tudunk aludni. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnám feküdjünk. Délután már ne élénkítsük fel magunkat! A túl későn megivott kávé, az erős tea, az energiaitalok, sőt még a dohányzás is erős stimuláló hatást váltanak ki és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják. Az ideális alvási körülményekben jelentős egyéni különbségek lehetnek, azonban néhány általános szabály megfogalmazható. Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát, valójában még a világító számlapok, monitorok is megzavarhatják a nyugodt alvást. Ugyanez igaz a zajokra is, minél teljesebb a csend, annál nagyobb az esély a pihentető álomra. Ezeken túlmenően azonban, ha valaki heteken, hónapokon keresztül nem tud megfelelően aludni (nehezen alszik el, sokszor felébred, már szorong attól, hogy nem fog tudni elaludni, sokat forgolódik, esetleg tud róla, hogy horkol vagy hálótársa alvás közben légzéskimaradást figyelt meg (alvási apnoe), mindenképpen fontos felkeresnie a szomnológus szakorvost. A panaszok és kísérőbetegségek pontos feltérképezése, az ezek alapján elvégzett alvásvizsgálat illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok szükségesek a panaszok okának kiderítésének és a megfelelő terápia beállításának céljából.
Helytelen étrend
Nem mindenki van vele tisztában, de a kiegyensúlyozott, zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, fehérjékre és tejtermékekre épülő étrend önmagában hatékony lehet a fáradtság ellen. A személyre szabott, optimális étrend kialakításában -különösen egészségi problémák esetén – érdemes dietetikus segítségét kérni, de az alapszabályokat nem nehéz betartani.
- Fogyasszunk az adottságainknak megfelelő kalóriamennyiséget!
- A tányérunk felét zöldségek és/vagy gyümölcsök foglalják el!
- A gabonákból válasszuk a teljes kiőrlésűt, a telített zsírsavak helyett pedig a telítetlen zsírsavakat és az alacsony zsírtartalmú termékeket!
- Csökkentsük a cukorfogyasztást!
- Minden étkezést tartsunk meg, lehetőleg azonos időpontokban!
- Igyunk elég vizet! A dehidratáció önmagában fáradtságot okoz.
Mozgásszegény életmód
Számos kutatás bizonyította már, hogy a kevés mozgás nem növeli, hanem csökkenti az energiaszintet. A szakmai ajánlások szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és 2×20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van optimális egészségvédő hatása. Fontos szabály még, hogy két kardioedzés között nem telhet el 72 óránál több, egy alkalom pedig nem lehet 30 percnél rövidebb. Természetesen hosszú évek tétlensége után ennél rövidebb, kevésbé intenzív edzésekkel is lehet kezdeni, de a cél az, hogy a mozgással csökkentsük a krónikus fáradtságot, és a lehető legnagyobb egészségnyereségre tegyünk szert.
Kezeletlen stressz
A tartós, kezeletlen stressz az egyik legkomolyabb rizikófaktora a kimerültségnek, később a betegségeknek. Az első jelek lehet olyan általános tünetek is, mint a fejfájás, a migrén, az izomgörcsök, a rossz hangulat. Ezeket tapasztalva már mindenképpen érdemes segítséget kérni a mindennapi stressz helyes kezelésében. Ha sikerül mentálhigiénés szakemberhez fordulnunk vagy éppen megtalálnunk egy olyan módszert – legyen az jóga, csoportos edzés, bármilyen hobbi -, akinek, amelynek segítségével másképp tudunk az életünk kihívásaira tekinteni, jelentős lépést tettünk a krónikus fáradtság leküzdése felé is.
Bizonyos betegségek, egészségi állapotok
Ha megtettünk minden olyan életmódbeli változtatást, amellyel leküzdhetnénk a fáradtságot, de még mindig nem sikerült tőle megszabadulni, érdemes kivizsgáltatni magunkat, nem áll-e valamilyen rendellenesség a háttérben.
– Számtalan állapot okozhat kimerültséget, többek közt cukorbetegség, vérszegénység, étel-intoleranciák, pajzsmirigybetegségek, vitamin- és ásványianyag-hiány. Ezeken túl akár szívbetegségek is járhatnak ilyen tünettel – mondja dr. Sztancsik Ilona. – A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség. Ha már a kevésbé megterhelő tevékenységek is kimerítenek, például nehezen, lihegve megyünk föl a lépcsőn, mindenképpen ki kell vizsgáltatni magunkat. A korrekt diagnózisra épülő kezelés akár életet is menthet.
Forrás: JóAlvás Központ/Budai Kardioközpont
Ezt is érdemes elolvasni:
Forrás: JóAlvás Központ
Kapcsolódó cikkek
