Az elmúlt években az iskolai menza számtalan átalakításon ment keresztül, új szabályokat alkottak az ételek összetételét, minőségét és a heti menü változatosságát illetően. A közétkeztetésre vonatkozó (táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet egészen apró részletekbe menően szabályozza a közétkeztető konyhák működését. Azóta a változó igényeknek megfelelően többször finomították a szabályokat. Az első időszakban például jelentősen visszafogták a sótartalmat, amin sok szülő és diák felháborodott, mondván, ehetetlenné váltak a menzás ételek.
Azóta ez is változott, illetve a konyhák is ráéreztek, hogyan lehet megoldani, hogy nagyobb mennyiségű só nélkül is jóízűek legyenek a fogások. Azt is egyértelműen meghatározták, hogy az óvodás korú, a 7-10 éves vagy a 11-14 éves korosztály menüjének mit hány százalékban kell tartalmaznia, így a heti étrend összeállítása is nagyon nehéz feladat. A kihívásokat tovább bonyolítják a diétás és ételérzékeny menük, melyre kiemelt figyelmet kell fordítani.
Hogy ebédeljen a gyerek, ha délutánig az iskolában van?
A menzai ebéd ára településenként, akár kerületenként is nagyon változó, a 9-10 ezer forinttól a 20-22 ezer forintig is terjedhet gyermekenként, ami ízetlen ételekért cserébe igencsak nagy kiadás egyes családoknak. A szigorú szabályok ellenére ugyanis számos helyen ehetetlen ennivalókról számolnak be a diákok otthon, sőt, arra is panaszkodnak, hogy az adag is kicsi. Ha pedig valami mégis finom, abból nem kérhetnek repetát.
Fotó: Getty
A szerencsésebb helyzet az, mikor a diák közvetlenül az órák után haza tud menni, és otthon ebédel. Azonban sok gyereknek van hét órája naponta, ami délutánba nyúlik, vagy az iskolából indul edzésre, különórára. Így a szülők kénytelenek úgy készülni, hogy a gyereknek ennie kell valamit, ez pedig felveti a további kérdéseket: mit, hol, hogyan?
Mit szabad bevinni?
A közösségi fórumokon sokszor felmerül a kérdés: vajon lehet-e saját, otthon készített ételt vinni az iskolákba. Többen vitába szálltak azzal az állítással, hogy bármit be lehet vinni, pedig egyes szülők állítják: az ő iskolájukban van hűtési lehetőség, ahol névre szólóan tárolhatják a dobozokat, valamint több mikró is a diákok rendelkezésére áll, hogy saját ebédjüket megmelegítsék.
A máshol érvényben lévő szabályozás szerint a diák beviheti az ételt az iskolai étkezőbe, azonban sem nem tárolhatja, sem nem melegítheti meg bent. A szülők erre a helyzetre javasolják a termoszt, amely pár óráig melegen tartja az otthon csomagolt levest, főtt ételt, vagy akár hálózatról is tölthető.
„A városunkban annyira rossz minőségű a közétkeztetés, hogy a fiam már az általános iskolában sem kérte 7-8. osztályban, majd most, középsuliban sem. Viszi a szendvicseket, vesz péksütit, illetve nyár elején vettünk airfryer-t, ő már abban megcsinál magának bármit: sült krumplit, csibefasírtot, baguette,-et, pogácsát, akár pizzát is. Ha pedig nincs ideje hazajönni ebédet készíteni, akkor előtte nap megcsináljuk, hogy másnap már csak melegítenie kelljen” – írta az egyik közösségi oldalon egy hozzászóló.
Az intézmények saját hatáskörben döntenek arról, hogy engedik-e a saját ebédek tárolását és melegítését, a 2014-es rendelet ugyanis kizárólag a diétás menük esetében tér ki erre a kérdésre.
Megkértük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) állásfoglalását a kívülről bevihető, nem diétás ételek kapcsán. Eszerint a diétát nem igénylő gyermek is bevihet otthonról ételt, mivel jelenleg ezt jogszabály nem tiltja, de csakis akkor, ha a szülő és az intézmény az ételbevitelről, és annak személyi, tárgyi feltételeinek (hűtve tárolás, melegítés) biztosításáról megegyezik. „Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben az intézménynek nem feladata a hűtve tárolás, a melegítés, valamint a fogyasztás feltételeinek biztosítása. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a bevitt ételek nem tartoznak a közétkeztetés keretei közé, így arra vonatkozóan az intézményt, valamint a közétkeztetést végzőt felelősség nem terheli” – áll a közleményben.
Diétás étrenddel sem könnyebb
A diétás étrendet azok a speciális táplálkozást igénylő diákok kérhetik, akik sajátos egészségi állapotuk miatt bizonyos alapanyagokat csak korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem fogyaszthatnak. A diétás étkezés ennél azonban több területet fed le: érintettek a cukorbetegek, a különböző ételintoleranciával élő gyerekek, sőt, még a sertéshúsmentes étkezést kérvényezők is.
Lilla fiai vallási okokból nem fogyasztanak sertéshúst. Az óvodában még lehetőség sem volt ilyen étrendet választani, így az óvónők felügyelték, hogy fiai mit ehetnek meg a napi ételből, és mit nem. Amióta iskolások, Lilla vagy nyilatkozat ellenében diétás étrendet rendel, vagy maga csomagolja az ebédet.
„Másodikban kitalálták, hogy a diétás étkezők nem ehetnek az iskolai evőeszközökkel és tányérokból. Mindenből sajátot kellett beküldenem, amit ráadásul a gyereknek kellett volna elmosogatnia az ebédszünetben, ami egy nyolcéves kisfiú esetében kivitelezhetetlen, így a tanárok segítettek neki. Hűtőt és mikrót egyáltalán nem használhatnak. Amikor nem fizetünk be ebédre, sokféle házi szendvicskrémet készítek, péksüteményeket visznek, a főbb étkezéshez tésztasalátát, hot-dogot, házi hamburgert, tortillát, pizzát, vagy rántott húst csomagolok, nasinak gyümölcs- és müzli szeleteket, kekszeket és muffint. Mindig úgy pakolok, hogy letöltöm a normál menzás menüt, és igyekszem ugyanazokat főzni, csak sertésmentesen.”
Lilla egyébként megemlíti, hogy van, ahol csak azokra az étkezésekre kapnak mást az ilyen étrendet rendelők, amikor ténylegesen sertés van a többieknek, de az ő iskolájukban ezt nem tudják megoldani. Pedig felesleges mindig mást főzni nekik, ráadásul lelki problémát is okoz a fiainak, hogy ők sosem kaphatják azt, amit a többiek, még akkor sem, ha semmi köze a disznóhoz.
„Amikor egy finom főétel van, abból sem kaphatnak, vagy ha egy jó kis édesség a desszert, az összevont diétás étkezés miatt ők akkor is ehetetlen mindenmentes tejberizst kapnak, pedig ehetnek rendes tejtermékeket” – teszi hozzá Lilla.
Ez vonatkozik a kívülről behozott diétás menükre
A diétás étrendek esetében egészen egyértelműen fogalmaz a rendelet, ennek ellenére mégis van olyan iskola, amelyiknek a szabályozása eltér ettől.
„Az egészségügyi szabályok szerint semmi idegen kaja nem kerülhet be az iskolánkba. Elsőben még melegíthetett a gyerek a tanári mikróban, de már azt is megtiltották” – számol be egy gluténérzékenységgel élő gyerek szülője a szomorú tapasztalatokról egy budapesti iskolából. Pedig a rendelet szerint megengedett, hogy valaki a szakorvos által igazolt diétás étkezését nem a menza keretein belül oldja meg, hanem saját ételt küld be vagy odarendeli az intézménybe. Ilyen esetben pedig a nevelési-oktatási intézmény vezetője köteles biztosítani a hűtés, a melegítés és a fogyasztás megfelelő feltételeit.
A rendelet szerint:
- a bevitt diétás ételeket elkülönítve kell kezelni, az intézmény konyhájára nem kerülhetnek be.
- A tárolásnál fel kell tüntetni a nevet és a bevitel dátumát.
- Mindenképp mikróban melegíthető edényben kell érkeznie.
- A hűtést igénylő ételhez hűtőt kell biztosítani, lehetőleg olyan helyiségben, ahol az intézmény biztosítani tudja a felügyeletét is.
- Az ételek melegítéséhez is kell lehetőséget biztosítani, általában mikrohullámú sütő segítségével, és ha kell, tanári segítséggel.
- A diétás ételekhez saját edény és a saját evőeszköz használata ajánlott.
A gyerekek közös étkezése oktatási és nevelési célzatból is fontos, emellett segíti a gyerekek szocializálódását is. Elsődleges cél, hogy minden gyermek a közös ebédlőt használja, a hozott ételek esetében is.
Mit javasol az étkezési tanácsadó?
Annak, hogy egyes gyerekek nem szívesen étkeznek a menzán, a szakember szerint különböző okai lehetnek. Ilyen az, ha az ott kapható ebéd nagyban eltér a megszokott, otthoni ízektől, esetleg nem megfelelőek az étkezés körülményei – például nincs jó illat az ebédlőben, vagy a gyerek nem szeret sorban állni, tömegben vagy sietve étkezni. Ennek ellenére elengedhetetlen, hogy a gyerek napközben is egyen, és ne csak akkor, amikor délután hazaér.
Fotó: Getty
Azt azonban, hogy mit vigyen a gyerek menzaebéd helyett, sok minden befolyásolja. Van, ahol nem engednek be semmilyen édességet, még kekszet sem, ezt vagy az egészséges táplálkozás jegyében tiltják meg, vagy azért, hogy a gyerekek között ne alakuljon ki irigység. A különböző magvakkal is óvatosan kell bánni, hiszen egyes gyerekeknél akár súlyos allergiás reakciót is kiválthatnak. „Fontos lenne, hogy a tanuló indulás előtt otthon reggelizzen valamit, például egy szendvicset teljes kiőrlésű kenyérből, sovány felvágottal, sajttal és zöldséggel, vékonyan megkenve vajjal vagy margarinnal – mondja Tarnai Irén dietetikus-táplálkozási tanácsadó. – Délelőttre főként gyümölcs ajánlott, esetleg egy mini kakaós csiga, szintén teljes kiőrlésű lisztből, és a zabkása is jó választás lehet gyümölccsel. Ebédre mehet egy tartalmasabb szendvics, tortilla csirkehússal és zöldséggel, esetleg kevés zsiradékban sült csirkemell, teljes kiőrlésű kenyér vagy zsemle, zöldségsaláta. Uzsonnára lehet kekszet, gyümölcsöt csomagolni.”
Tarnai Irén dietetikus – fotó: magánarchívum
A szakértő további javaslatai:
- Akármit csomagolunk ebédre, figyeljünk arra, hogy ez legyen mennyiségben és minőségben a legtartalmasabb.
- Tartózkodjunk a romlandó alapanyagoktól, például a majonéztől az ebédre szánt ételekben!
- Érdeklődjünk az iskola tárolási és melegítési lehetőségeiről, de alapvetően készüljünk inkább melegítést nem igénylő ételekkel!
- Elválasztókkal ellátott dobozokba pakoljunk, lehetőleg olyat, amit a gyermekünk azonnal, akár hidegen is el tud fogyasztani, mivel általában kevés idő áll a rendelkezésükre a szünetekben.
- Vonjuk be gyermekünket, kérdezzük meg, ő mit szeretne enni, tervezzük meg együtt a heti étrendet!
- Ne felejtkezzünk el a megfelelő folyadékbevitelről sem: lehetőség szerint víz illetve alacsony cukor- és magas gyümölcstartalmú italok fogyasztása ajánlott, például rostos gyümölcslevek, akár vízzel hígított formában.
Ötletek – mit visznek a diákok ebédre?
A leggyakoribb, meleg ebédet kiváltó ételek a csirke nuggets, toast melegszendvics, pogácsa, virslis táska, tortilla, házi pizza, zöldségek mártogatós szósszal, gyümölcs- vagy tésztasaláta és a rántott húsos szendvics, míg a leggyakoribb nassolnivalók a gyümölcsök, müzliszelet, muffin, gofri és a különböző kekszek.
Zöldség, gyümölcs minden nap
A 37/2014. számú EMMI rendelet alapján szakemberek állítják össze korcsoportonként az adott időszak menüjét, az ételadagok mennyiségét és összetételét. A rendelet szigorúan, grammra pontosan meghatározza, mi kerülhet egy adott ételbe, miből mennyit kell biztosítani a diákoknak.
Teljes kiőrlésű pékárut, valamint nyers formában zöldséget vagy gyümölcsöt minden nap kapniuk kell a gyerekeknek. Más típusú pékárut csak négy alkalommal adhatnak a tíz élelmezési napon belül, valamint egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket is mindig kell tartalmaznia a péksüteménynek. Jogszabály írja elő azt is, hogy a tíz élelmezési napban milyen alapanyagot hányszor használhatnak fel. A gyerekek gyakran hiányolják a tésztafélét, de a rendelet azt is meghatározza, hogy a tíz napban maximum kétszer kaphatnak ilyesmit. Az egészséges étkeztetést szem előtt tartva ezt szokta kiváltani a bulgur, így a gyerekek új élelmiszerekkel is megismerkedhetnek.
Kapcsolódó cikkek
