Bevált altatási technikák: tippek anyáktól

alvás altatás

Altatási praktikákról kérdeztünk gyakorló anyákat. A kisbabák altatása sarkalatos kérdés minden családban. Nemcsak az foglalkoztatja a szülőket, hogy vajon eleget alszik-e a baba, miért ébred fel többször is éjszakánként, hanem az is, hogy vajon mikor lesz képes egyedül is elaludni. Ahány baba, annyi válasz van a kérdésre. Vannak kisbabák, akik könnyebben, míg mások nehezebben alszanak el, a szülők egyre kialvatlanabbak és türelmetlenebbek, sokszor pedig el is keserednek: vajon mit rontottak el?

A helyzetet olykor bonyolítja, hogy az éppen bevált altatási praktikát sutba dobhatjuk fogzáskor, növekedési ugráskor, egy-egy nagymozgás megjelenésével. És természetesen nem feltétlenül működik a mi gyerekünknél az a módszer, ami a másik családban remekül bevált.

Gyakorló anyukákat kérdeztünk arról, náluk hogy zajlik az altatás, milyen módszer vált be, milyen tapasztalataik vannak az altatással kapcsolatban.

Szoptatás, testközelség

Katának egy gyermeke van, aki már iskolás. Évekig szoptatott, nekik a cicin altatás vált be. “Majdnem 3 évig szoptattam a lányomat, de kezdettől külön ágyban, külön szobában aludtunk. Cicin aludt el napközben és este is és akkor is, amikor éjszaka megébredt. Volt egy esti rutin, mindig, minden nap ugyanaz, ami a szoptatással zárult. Érdekes, hogy amíg napközben 15-20 perc alatt elaludt a cicin, addig este ez az időtartam hosszúra nyúlt, akár egy órásra is.”

A szoptatás abbamaradásával az esti mese olvasása váltotta fel a cicit, de a hosszú altatási idő ugyanúgy megmaradt. “Hiába iskolás már, most is viszonylag hosszú az esti menet: olvasás könyvből, majd fejből mesélés és utána még legalább tíz perc, hogy elaludjon. A testközelséget a mai napig igényli, ha nem bújok mellé, akkor is szereti, ha elalvásig fogom a lábát.”

Ringatás és rongyi

“Kisfiam kétéves, mostanra sokat javult az alvása. Pici babának sajnos nem volt jó alvó, egy kis zajra is felébredt. Másfél éves koráig kézben ringatva aludt el, az első 2 hónapban apukája is el tudta altatni, később már csak én” – meséli Krisztina. Másfél éves kor után Krisztina szép lassan rászoktatta arra a kisfiát, hogy letette az ágyába a saját szobájában, mellé feküdt és így aludt el. “Ez nagyon tetszik neki a mai napig, igényli is, most már ő mutatja és kéri, hogy feküdjek szorosan mögé.”

Krisztina kisfiának négyhónapos kora óta van egy bambusz rongyija, amit ő “gyigyi-nek” hív – azzal alszik el, sőt, ha bármi gond van, akkor csak hozzábújik és megnyugszik. Cumit is használnak, de “tényleg csak amíg el nem alszik, most már éjszaka nincs a szájában, amint mélyalvásba kerül, kiköpi és alszik tovább”.

Mozgásban

“Mindkét gyerekem akkor aludt, alszik el viszonylag könnyedén, ha mozgásban vannak. Nagyon jókat aludtak babakocsiban, csak győzzem tologatni, ugyanis abban a pillanatban felébredtek, amint megálltam” – meséli Zsuzsa. Nagyon sokat küzdöttek a kezdet kezdetén, mert semmi nem vált be, csak a mozgás.

“Autóban is pillanatok alatt elaludtak a gyerekeink, mi pedig megismertük addig a várost, volt, hogy másfél órát autókáztunk, csak alvás legyen.” Zsuzsa azt mondja, a helyzet akkor változott és lett viszonylag könnyű az altatás mindkét – ma már iskolás és óvodás – gyermekénél, amikor közösségbe kerültek. “Szerintem a bölcsődében tapasztalták meg, hogy létezik könnyebb elalvás, nekik biztosan segített a feszes bölcsődei napirend.”

Cumi, tejcsi

Petra már a babavárás időszakában eldöntötte, hogy szoptatni szeretne, de nem akarja az esti altatást és az éjszakai felébredést egyedül ő kézben tartani, hanem férjével felváltva osztották meg a feladatot. “Azt a tanácsot kaptam, hogy cumi feltétlenül legyen. Viszonylag egyszerű is volt az altatás a nagyobbik gyerekemmel: szoptatás, majd cumi, általában még éber állapotában kimentem a szobából. Felváltva altattunk a férjemmel, felváltva keltünk fel éjjel is: egyik nap én, másik nap ő.”

Ez a módszer kezdetben jónak tűnt, de azt vették észre, hogy amikor a második babájukat várták és a nagyobb gyerekük már óvodás volt, még mindig nem tudta letenni a cumit. “Ekkor elhatároztuk, hogy a második gyereknél nem ragaszkodunk a cumihoz, a kisebbik gyerekünk ki is köpte egyből.” Petráék továbbra is felváltva altattak, ebből egyenesen következett, hogy a szoptatás és cicin altatás nem működik. A második gyereknek a cumisüvegből tejivás vált be, már négyéves és most is így alszik el. “Meseolvasás után megkapja a tejecskét, mi pedig kimegyünk a szobából és ő elalszik viszonylag gyorsan és egyedül.”

Együttalvás, szoptatás és idő

Áginak két fia van, a nagyobbik 4, a kicsi 1 éves. “Mindketten igény szerint szoptatott babák (voltak), a nagyobb fiamat 27 hónapos koráig szoptattam, a kicsi még aktív cicista. Cumijuk és cumisüvegük sem volt sosem, nem szopták az ujjukat és nem volt semmiféle altatós rongyi, vagy kisállat sem. A cumit tudatosan próbáltuk kerülni, az ujjszopás és az alvós rongyi/kisállat témával nem volt semmi bajunk, de valahogy nem ilyen típusú gyerekek. A születésüktől kezdve együtt alszunk, co-sleeping van nálunk”- meséli Ági. Náluk az igény szerinti szoptatás, az együttalvás vált be, szépen, az idő előrehaladtával, lassan magától is képes a nagyobbik fia már elaludni.

“Mivel ezt az utat választottuk, nem rugóztam annyira a nehéz éjszakákon. Ennek ellenére voltak mélypontok, amikor utáltam az egészet, leginkább a nem általam választott testhelyzetet, de mindenképp sokat segített az, hogy nem kellett a fiamat rakosgatni ki-be, ott aludt közöttünk. Amikor eldurvultak az ébredések, ezzel sok macerát, idegeskedést és diszkomfortot megspórolva magamnak. De még így is frusztrálódtam a kevés alvástól.”

Most, hogy már a nagyobbik gyermek óvodás és a szülőknek egyértelművé vált, hogy képes egyedül is elaludni, új szabályt vezettek be. “Maximum fél 10-ig vagyok bent nála, mert utána nekem is jár a felnőtt idő. Ezt megbeszéltük és elfogadta, ha addig nem sikerül elaludnia, akkor megpuszilgatom, elbúcsúzunk egymástól és én kijövök a hálóból. Ajtó résnyire nyitva – a kérésének megfelelően, így beszűrődik a szöszölésünk hozzá és az esetek többségében 5 percen belül alszik is.” A kisebbik fia még cicizik, de könnyebben alszik el, habár a fogzás nagyon megviseli. Tehát különleges trükk nincs, “csak” a gyerekekre figyelés, az igényeik kielégítése, még akkor is, ha ez a szülőknek azért nem mindig könnyű menet.

Zajban

“Azt szokták mondani, hogy nyugalomra, csöndre van szüksége egy kisbabának az elalváshoz. Hát nálunk épp a zaj volt a megoldás az altatási problémára” – meséli Móni. Mindennel próbálkoztak: cicin nem aludt el a kisfiúk, cumit nem akartak bevetni, a ringatás jó volt, de amint letették az ágyba, felébredt. “Egy ismerősöm javasolta a hajszárítót, illetve egy szundító alkalmazást. Kipróbáltuk előbb a hajszárítót: és működött! Macerás lett volna minden altatáshoz bevetni, ezért kipróbáltuk egy appot is, és nekünk nagyon bevált. Olyan hangokat, zajokat, dalokat tudunk beállítani rajta, amelyek segítenek a kisfiamnak az elalvásban.”

Következetes esti rutin

Évi a következetes esti rutinban tapasztalja az altatás sikerét. Éviéknek három gyermekük van. “A kezdet kezdetétől a nagyon következetes nevelés híve vagyok, és annak, hogy a következetes szabályrendszer, napi rutin szerint a gyerekek is tudják, hogy mi mi után következik. Az első gyerekünk szinte első percétől úgy hat óra körül kezdődik az esti rutin. Fürdéssel kezdünk, majd vacsora, amikor megbeszéljük a napi történéseket, kivel mi volt az óvodában, iskolában vagy itthon. Fogmosás, majd mesélés következik. Van úgy, hogy együtt, van úgy, hogy külön, hiszen igénylik a külön együtt töltött időt is. A legkisebb fekszik legelőször, mesét mondunk, könyvet nézegetünk, felváltva az apukájukkal, hogy mind a hárman mindkettőnkkel 15-20 percet töltsenek kettesben is. Minden igény szerint ment, a szoptatás, hordozás, de nem voltunk hívei az egy ágyban alvásnak. Minden gyereknek külön szobája van, nálunk az vált be, hogy mindenki a saját ágyában, a saját szobájában egyedül alszik el.”

Évi azt mondja, hogy amíg szoptatott, akkor is érezte, hogy mikor érkezett el az a pillanat, hogy betegye az ágyba a gyermekeit, hogy így ők maguk fedezzenek fel olyan alvási technikát – akár ujjszopás, akár cumi, akár cumikendő -, amivel képesek egyedül is elaludni.

“A cumikendő természetesen előkerülhet, amikor a gyerek egy kis pihenésre vágyik a mozgalmas napjaink közepette, de akkor picit össze is bújunk, lenyugszunk. Ágyban, babakocsiban és hosszabb autóúton is előkerülhet, ha kéri a kicsi, de játszótéren, utcán sosem kapja meg, annak ott nincs helye! Ezzel szerintem az elalvás is könnyebb, hiszen csak az alváshoz kötődik.”

Az ujjszopás és cumihasználat sincs már a nagyobbaknál. “Mind a két nagyobb gyerekünknél a szeretet, meg a sok beszélgetés számított, mutattunk nekik képeket fogszabályzóról, megbeszéltük velük, hogy már nagyok, tudjuk, hogy nehéz, de jó lenne, ha most már anélkül aludnának el.” Éviéknél tehát a következetes, kiszámítható esti rutin vezetett az altatás sikeréhez.

Bármilyen nehéznek, olykor kilátástalannak is éljük meg a sok éjszakai ébredést vagy a hosszúra nyúló estéket, jó, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy előbb-utóbb minden gyerek megérik az önálló elalvásra.

Kapcsolódó cikkeink: