Lehet, hogy ha a gyerekeket kérdeznénk, nem értenének egyet ezzel, de a gyermeki fejlődés és kreativitás szempontjából jobb, ha kevesebb játékkal vesszük körbe őket. Számos szülői és gondozói megfigyelés mellett ugyanis tanulmányi eredmények is alátámasztják, hogy a gyerekek játéktevékenységének minősége látja kárát, ha halomban állnak otthon a játékok. Ezzel szemben ha kisebb mennyiségből választhatnak, a gyerekek általában kreatívabb, koncentráltabb, a fantáziájukat jobban megmozgató játékba kezdenek, ami eredményesebben fejleszti a gondolkodási képességet.
Mikortól sok?
Kérdés lehet persze, hogy pontosabban mit jelent ebben a kontextusban a “sok” és a “kevés”. Az egyik kísérletben például a résztvevő gyerekeket előbb négy, majd tizenhat darab játékkal vették körbe – ebből azért már láthatjuk az arányokat. Illetve hozzátehetjük, hogy egy közelmúltban született újságcikk szerint az angol gyerekek fejenként átlagosan 238 játékot (!) birtokolnak – miközben szüleik szerint ezek közül nagyjából csak egy tucatot (a “kedvenceket”) használnak rendszeresen.
A számok persze nincsenek kőbe vésve, és bár vannak szerzők, akik a teljesen játékmentes gyerekszobára esküsznek, eddig a végletig sem érdemes elmennünk. Egyszerűen csak kérdezzük meg magunktól, mielőtt újabb játékot vásárolnánk (pláne 1-2 éves gyereknek), hogy vajon ténylegesen szüksége van-e rá, és hosszabb távon is örömmel fogja-e használni (amihez az is kell, hogy lássa a játékot, különben ebben a korban még elfeledkezik róla).Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!
Másrészt pedig érdemes időről időre végignézni a játékok során, és megszabadulni azoktól, amelyeket gyerekünk már nyilvánvalóan kinőtt. A válogatásban segíthet, hogy ha valamilyen típusból több verziónk – vagy akár több ugyanolyan játékunk – van, akkor ezekből csak egyet akarjunk megtartani. De nem is muszáj a játékokat kidobni vagy elajándékozni: az is elég, ha csak korlátozott mennyiséget hagyunk a szobában, a többit pedig szigorúan elzárjuk a gyerekek elől – például dobozokba rejtjük, és magas polcra tesszük.
Biztosnak tűnik ugyanis, hogy ha lakásunk és/vagy a gyerekek szobája egyre jobban egy játékbolt kínálatára emlékeztet, ha halmokban állnak egymáson a sosem vagy csak nagyon ritkán használt plüssállatok, katonák, autók, labdák, xilofonok, minigitárok, dínók, hercegnők, szuperhősök, társasok, kirakósok és társaik, akkor nem igazán haladunk a gyermekünk számára ideális környezet megteremtése felé.
Életük első három évében ugyanis a gyerekek még nem igazán uralják a figyelmüket, ennek eredményeképp pedig a gyermeki figyelmet jóval könnyebben el is lehet terelni újabb és újabb tárgyakkal. Játszóházakban például könnyen megfigyelhetjük, hogyan ugrálnak egyik eszközről a másikra a kisebb gyerekek ahelyett, hogy egy kiválasztott játék összes lehetőségét feltérképeznék.
A testvérek és a szülők is jobban járnak
Ha a gyerekeket relatíve kevesebb játék veszi körbe, akkor ez olyan fontos területeken segíti fejlődésüket, mint a szerepjáték, az önkifejezés, a finommotoros koordináció vagy a problémamegoldás. Másfelől pedig ha a játékvásárlás lesz a fő jutalmazási, örömszerzési mód a családunkban, akkor hajlamosabbak lehetünk elfeledkezni olyan közös élmények kereséséről (legyen ez sport, mozi, társas, sütögetés vagy egyéb), amelyek pedig növekedésük során nagyon fontos emlékanyaggá állnak össze a gyerekek fejében.
Ha kevesebb játék van, akkor a testvérek is kevesebbszer vesznek össze, pedig sokan valószínűleg azért is halmozzák a játékokat, hogy mindegyik gyereknek elég legyen – ennek következtében aztán a testvéreknek általában jóval több játékuk lesz a szükségesnél, és nehezebben tanulják meg, hogy egy-egy játékkal akár közösön is játszhatnak. Mindezeken túl pedig ne felejtsük el, hogy a szülők számára is pozitív változást hozhat, ha kevesebb játék mellett döntenek: ritkábban kell pakolniuk, jobban óvják a környezetünket, kevesebb pénzt költenek, több helyük lesz a lakásban, és saját képzeletüket is jobban meg kell mozgatniuk, amikor végiggondolják, hogy mivel is töltsék gyermekeik a szabadidőt.
Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejődése témában:
- A felfedező (explorációs) játék időszaka
- Van helye a digitális kütyüknek a kisgyermek életében?
- Mikor válik jó mókává a tükör?
- Mikortól igényli egy kisgyerek, hogy más gyerekekkel is játszhasson?
- 8 dolog, amire minden babának szüksége van a fejlődéshez
- A baba romboló korszaka
- Babajelnyelv: a legfontosabb tudnivalók
- Az elképesztő gyermeki agy
- A szabad játék valódi jelentése
- A tili-toli játék nem csak a szórakozásról szól
Kapcsolódó cikkek
