Súly-és hosszfejlődés a baba első életévében

Több tényező is hat a kicsi növekedésére: a géneken túl a táplálkozás, betegségek, családi háttér, lelki okok – akár egyetlen tényező is képes visszafogni a növekedést. A baba növekedése alatt a szakemberek a súly-, hossz, fejkörfogat- és mellkaskörfogat-növekedést értik. Mi ezúttal az első kettővel foglalkozunk.

A kezdetek – a szülés utáni első napok, hetek

“Bízzanak magukban az édesanyák!” – ez a legfontosabb tanácsa a Bethesda Kórház gyermekgyógyász szakorvosának, dr. Szöllősi Anettnek. Praxisában rengeteg túlaggódó szülővel találkozott – meséli – előfordul, hogy rendkívül jól fejlett csecsemővel érkezik egy édesanya, s a baba sírása miatt arra gyanakszik, hogy a kicsi éhes, holott szemmel látható, hogy minden a legnagyobb rendben. “Sok anya nem hisz önmagában, s abban, hogy megfelelően tudja táplálni a babát. Egyrészt a kicsik jeleznek, ha nem kapnak elég táplálékot: többet, esetleg máshogyan sírnak, de kezdetben lehetnek aluszékonyak is az energiahiány miatt – teszi hozzá. (Fontos azonban, hogy a sírás hátterében még számtalan egyéb ok állhat.)

Ne tévesszük szem elől: alkati dolog is a növekedés – vannak virgoncabb, mohóbb babák, és akadnak kevésbé jó érvágyú, komótosabb gyerekek is.

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az első napok kapcsán, hogy nem fog-e szomjan vagy éhen halni a baba, míg nem jön meg a tej?

“Sem tápszert, sem tejet, sem vizet nem szükséges adni az első 6 hónapban, ha jól fejlődik a csecsemő, és nincsen extrém meleg. . Az első napokban minél gyakrabban kell mellre tenni a babát a tejtermelés beindulása érdekében. A babák gyomra rendkívül kicsi, ha eleget vannak mellen, akkor az olykor alig mérhető mennyiségű kolosztrum is kielégíti a szükségleteiket.

Ám az is fontos kérdés: meddig kell megjönnie a tejnek? “Azt mondhatjuk, a 3-4. napon már jó, ha van egy mérhető mennyiség” – mondja dr. Szöllősi Anett. Ha az 5.napig nem lövell be a tej, akkor forduljanak mindenképpen laktációs szakemberhez, akivel az esetleges pótlás lehetőségét is átbeszélhetik az édesanyák. A kezdeti időszakban nem a szoptatáshoz való görcsös ragaszkodás a lényeg, hanem az, hogy a kicsi megkapja a megfelelő mennyiségű táplálékot, folyadékot, akár átmenetileg tápszeres kiegészítés révén!

Súlyváltozás

A szülők a baba születése után meglepődve tapasztalják, hogy gyermekük az első pár napban fogyni kezd (ezt nevezzük ún. iniciális súlyesésnek). Ez teljesen normális jelenség – rendszerint testsúlyuk 10 százalékát vesztik el a kicsik, ám legkésőbb kéthetes korukra visszanyerik születési súlyukat.

Az átlagos születési súly 2700 és 4000 gramm között van, 4000 felett makroszómiáról (nagy magzatról), 5000 felett óriás magzatról beszélünk. Általánosságban elmondható a súlygyarapodás kapcsán, hogy 6 hónapos korukra a kicsik megduplázzák, 1 éves korukra pedig megháromszorozzák születési súlyukat. (A nagyobb babáknál még nagyobb lehet a súlyvesztés.)

Súlygyarapodás átlagos mértéke:

2-4. hét: hetente 150-200 g
1-3. hónap: havonta 600-900 g
3-6. hónap: havonta 500-800 g
6-9. hónap: havonta 300-500 g
9-10. hónap: havonta 200-250 g
(Forrás: Oláh Éva: Gyermekgyógyászat I. Medicina Kiadó)

Szoptatási nehézségek

Ha több mint 10 százalék a súlyvesztés, vagy besárgul az újszülött, akkor lehet, hogy nem tud annyira aktívan szopni a kicsi. Ha azt vesszük észre, hogy szinte pár perc után elalszik a mellen, és nem szopik tovább, vagy 3-4 óránként is nehezen lehet ébreszteni, vagy éppen egy kiadós szopás után is éhségjeleket mutat, akkor szükség lehet egy kis energiatöbbletre, akár lefejt tej formájában.

Ebben az átmeneti időszakban – míg megerősödik a kicsi – segítség lehet a tápszonda (az úgynevezett szoptanít készülék). Ez úgy működik, hogy egy tasakból, üvegből csövön keresztül kap pótlást a csecsemő úgy, hogy a cső végét felragasztja az anya a mellbimbó mellé, hogy egy kicsit túllógjon rajta, majd szoptatás közben a csövön keresztül is hozzájut a gyerek a tejhez. A szoptaníttal áthidalható a tejhiányos időszak, s mindemellett mivel szopás közben történik a pótlás, az ingerlés miatt nő a tejtermelés is, s az ösztönös szopáskészség sem romlik.

Szoptatási nehézség hátterében állhat anatómiai eltérés is, például lenőtt nyelv vagy hátraeső állcsúcs. (Az előbbi esetén a nyelvfék átvágásával megoldható a probléma.)

Ne izgulj, ez csak növekedési ugrás!

A kicsi számára a legjobb táplálék az anyatej, nemcsak a speciális, egyénre szabott, dinamikusan változó összetétele miatt. Fontos szerepe van a szoptatásnak többek között az anya-gyermek közötti biztonságos kötődés kialakulásában is, ezért nagyon fontos, hogy minél tovább – de legalább 6 hónapig – szopjon a kicsi. Tipikusan 3-4 hónapos babáknál megy el a tej, mert az anyák megijednek a növekedési ugrásnál a sírástól, s a megnőtt étvágytól. Kevésnek tűnik a tej. Ilyenkor sűrűbb szoptatással kell ezen túllendülni. “A legtöbb nő fizikailag alkalmas a szoptatásra, általában lelki okai vannak az anyatejtermelési problémáknak. Amíg egy pici tej még van, vissza lehet állítani az igénynek megfelelő tejtermelést” – hangsúlyozza a szakember. Ehhez nem kell más csak az elegendő folyadékbevitel, s a gyakori mellre tétel. (A mellszívó is jó eszköz, de közel sem annyira hatékony, mint a természetes ingerlés.)

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a legfontosabb, hogy a mell minél több ingerlést kapjon, s ennek a legjobb módja a gyakori mellre tétel. Lehetőleg ne váltsuk ki a komfortszopizást (a szívás nélküli “nyamnyogást”) cumival, és éjszaka is keljünk fel a babához szoptatni.

Amíg tudjuk, addig az éjszakai szoptatást meg kell tartani, hogy az éjszakai inger serkentse, fenntartsa a megfelelő tejelválasztást. Ugyanakkor nem muszáj 3 óránként ébreszteni a babát, ha közben jól fejlődik, napközben aktív, kiegyensúlyozott. De ha aluszékony, nehezen ébred reggel, és száraz a pelus, továbbá nem fejlődik megfelelően, akkor érdemes éjszaka kezdeményezni a szoptatást.

Nem kell megrémülni attól sem, ha óránként kell mellre tenni (ez nyáron a leggyakoribb és növekedési ugrásnál). Bízzunk magunkban: általában 1-2 nap alatt megtérül a befektetett munka, és szépen beáll a kereslet-kínálat.

Szükséges-e mérleget használni?

Tud segíteni a megerősítésben, de nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Lényeges, hogy egy-egy mérésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, sokkal inkább a tendenciát kell figyelni, több mérés adatait, együtt! – figyelmeztet a szakember. Nem javasolt minden egyes szoptatást mérni, inkább naponta egyszer hasonló időpontban – például fürdetés előtt – egy meztelen súlyt ajánlott feljegyezni. Szerencsére a magyar védőnői rendszer komoly segítséget nyújt a kismamáknak az esetleges fejlődési elmaradás felismerésében.

Ha sárga a kisbaba

Gyakori jelenség kizárólag anyatejesen táplált csecsemőknél az elhúzódó sárgaság, melynek oka az anyatejben található hormonok. Amíg jól eszik, megfelelően fejlődik a kicsi, nincs gond. Kérdéses esetben a szakemberek vérvétellel ellenőrzik a bilirubin-szintet – ismerteti a gyakorlatot a doktornő. A sárgaság rendszerint nem igényel beavatkozást, azt kell mindössze figyelni, hogy van-e bármilyen káros hatás – nyugtalanság, aluszékonyság. Jó tanácsként elmondható: minél többször kell mellre tenni!

Ha a bevitt mennyiséggel kapcsolatban kételyeid vannak, érdemes figyelni a pisis és kakis pelusok számát. Legyen meg a napi 4-5 pisis pelenka, s a tápszeres babáknál 2-3 kakis pelus! (Anyatejeseknél nagyon változó a gyakoriság – akár több napig is lehetséges a székletkimaradás.)

Ha lassabb a súlynövekedése a babának, mikor kell aggódni?

Nagy segítségére van a szakembereknek, szülőknek az úgynevezett percentilis görbe, ami nem (fiú/lány) szerint viszonyítási alapot képez a növekedés nyomonkövetéséhez. A percentilis táblázat (növekedési grafikon) megmutatja, hogy az átlagoshoz képest milyen a gyerek növekedési üteme – az 50 percentilis érték jelzi az adott korú és nemű gyerekek átlagos magasságát, súlyát. Ideális esetben 3 és 97 százalék közé esik a gyerek. Akkor válhat szükségessé egy kivizsgálás, ha a kicsi értékei 3 százalék alá vagy 97 százalék fölé esnek. (Ez azt jelenti, hogy a gyerekek alsó vagy felső 3 százalékába esik.)

Súly percentilisek:Fiú súly percentilis

Lány súly percentilis

Általában a fejlődés íve együtt mozog az átlag ívével. Ha rövid időn belül (2 vizsgálat között) 2 vonalnyit esik a percentilis görbén a kicsi adataiból álló vonal, akkor az alapot adhat a vizsgálódásra.

Ne számítsunk arra, hogy ugyanolyan ütemben nő és hízik a gyerek hónapról hónapra! Az első fél évben a legintenzívebb a súlynövekedés, később, a második félévben lelassul a súlygyarapodás, hiszen beindul a mozgásfejlődés, több energiát éget a kicsi, így a súlyfejlődés is lassul némileg – magyarázza dr. Szöllősi Anett.

Hathónapos korukig kizárólag anyatejet ajánlott kapniuk a kicsiknek, majd ekkortájt ildomos elkezdeni a hozzátáplálást. Ennek azonban megvannak a maga feltételei.

Hossznövekedés

Hossz/magasság percentilis:

Fiú magasság percentilis görbe

Lány magasság percentilis görbe

Egy átlagos újszülött 51 cm. Az első fél évben körülbelül 16 cm-t nőnek összesen, míg a második fél évben 8-9 cm-t. (Első év végére tehát nagyjából 24-25 cm-rel nagyobbak születési magasságukhoz képest.) Ez hónapra bontva azt jelenti, átlagosan havi 2 cm-t nő a baba, és átlagosan 75 cm a testmagassága egy 1 éves gyermeknek. Itt is szem előtt kell tartani az individuális különbségeket, így például a nemre, rasszra jellemző tényezőket, vagy a családi, alkati adottságokat.

Van-e különbség a szoptatott és tápszeres babák növekedésében?

A szoptatott csecsemők az első 2-3 hónapban rendszerint gyorsabban növekednek, mint a tápszeres babák, a 3. és 12. hónap között pedig lassabban. A 2006 előtti növekedési görbék a tápszeres, vagy a 6. hónap előtt megkezdett hozzátáplálású kicsik adatai alapján készültek. Így sok esetben a gyermekgyógyászok tévesen úgy vélték, hogy a szoptatott babák a 3. hónaptól nem növekednek megfelelő ütemben, így tápszeres pótlást javasoltak. Azóta szerencsére módosították a táblázatot, amivel a szakemberek dolgoznak.

A fentiek alapján ne lepődjünk meg, ha a szoptatott babánk eleinte nagyon megindul, majd némileg lassabb ütemre vált a fejlődésben. Ez így van rendjén!

Összegzésként elmondható, hogy bár a kezdeti időszak embert próbáló lehet, a legfontosabb, hogy figyeljünk a babánk jelzéseire, és igyekezzünk ráhangolódni. Érezni fogjuk, hogy mikor van probléma, mikor érdemes lépni. Az anyasághoz mérhetetlenül nagy rugalmasság és alkalmazkodó készség szükség. Ha változik a baba szükséglete, akkor tudni kell változtatni a napi rutinon, módszereken és merni kell kísérletezni is.

Szoptatási kérdések kapcsán bátran keresd a Bethesda Kórház szoptatási szaktanácsadóit!

Készülj az első évre a DOKIMAMIKKAL! – Egészségügyi gyorstalpaló a baba első 12 hónapjára

Doktornők, szakemberek, akik maguk is épp babát várnak vagy épp kisgyerekkel vannak otthon… – Ki tudhatná jobban náluk, milyen tudnivalókra van szüksége az édesanyáknak? Gyűjtsd be a legfontosabb egészségügyi információkat a kicsi első évével kapcsolatban a Bethesda Gyermekkórház orvos anyukáitól! Kövess minket 1 hónapig – heti 4-5 új cikkel jövünk!

Témák: