Csípőszűrés, tornáztatás – a legfontosabb tudnivalók

csípőficam csípőszűrés dokimamik

A kötelező újszülöttkori szűrővizsgálatok közé tartozik-e a csípőszűrés?

Jelenleg Magyarországon a csípőficam szűrése életkorhoz kötött szűrővizsgálat – az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 1. számú melléklet 1.d. pontja szerint -, 0-4 napos életkorban kell elvégezni. Ha kórházban született a gyermek, akkor ott vizsgálják meg csípő ízületeit, ha intézményen kívül jött a világra, akkor ez a gyermekgyógyász szakorvos feladata.Tapasztalatok alapján érdemes a vizsgálat ismétlése – mely korábban szintén kötelező volt -, ezt a gyermek háziorvosa is elvégezheti. Ő sok esetben csak rendellenességet észlelve küldi tovább a babát ultrahangos (UH) és/vagy ortopéd szakorvosi vizsgálatra. Az ortopédiai és a radiológiai vizsgálat együttesen ad teljes képet az csípő aktuális állapotáról.Az első szűrést tehát 0-4 napos korban kötelező elvégezni, a későbbiekben szűrővizsgálat nem kötelező, de 6-8 hetes korban ajánlható lehet a vizsgálat végzése. Annak ellenére, hogy ilyenkor ugyan az ún. csontosodási mag még sokszor nem látható az UH képen, viszont a szögek teljes mértékben meghatározhatók. Állami ellátásban szükséges a gyermek háziorvosa által írt beutaló, magánrendesen erre nincs szükség. Érdemes a születést követő 2-3 hétben a szülőknek időpontot kérni, hogy 6-8 hetes korában lássa az orvos a gyermeket.

Miről szól a vizsgálat? Mit szűrnek pontosan?

A csípőszűrés nem pontos elnevezése ennek a vizsgálatnak, mert a csípőízület mellett az ortopéd szakorvos a csecsemő vállát, térdét, bokáját, valamint gerincét és koponyáját is megvizsgálja. Az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal megállapítja a mozgásfunkciót, esetleges mozgásbeszűkülést. Ez az ortopédiai szűrővizsgálat. Az UH vizsgálat során a csípő ízületnek, tehát a combcsont fejének és a medencecsont alkotta vápának a szerkezetét vizsgálják – az ízületi vápa csontos fejlettségét, a csontos és a porcos vápasarkot, valamint a medencecsont és a combcsont által bezárt szögeket (alfa- és béta-szög). Az objektíven mért adatok alapján meghatározzák a csípő fejlődési stádiumát és szükség esetén a kezelést (pl.: érett, normál csípő esetén a jelölés: I.a.).

Miért fontos a csípőszűrés? Mi történik, ha nem ismerik fel időben a csípőficamot? Egyáltalán mit nevezünk csípőficamnak?

A veleszületett ficam a csípőízület komplex fejlődési zavara, amelynek következtében az ízületet alkotó csont- és a lágyrészek kialakulása zavart szenved és a combfej az ízületi vápából kicsúszhat.Kezeletlen csípőficam esetén enyhe, de akár súlyos mozgáskorlátozottság is kialakulhat. Kezdetben aszimmetrikus kúszás és mászás képe figyelhető meg; a gyermek járásképe nem lesz harmonikus, mozgásfejlődése elmarad kortársaitól. Már fiatal felnőttkorban fájdalommal járó ízületi problémák, kóros elváltozások alakulhatnak ki, melyek miatt korai csípőprotézis beültetésre is szükség lehet.

Ezzel szemben korai diagnózis esetén az enyhe fokú eltérés konzervatív terápiával hatékonyan kezelhető probléma. Súlyos eltérés esetén ma már rutin műtétnek számító eljárás a megoldás. Mindkét esetben szükség van gyógytornára.

Hogy zajlik a vizsgálat? Fáj-e a babának? Vigyen-e valamit magával a szülő?

A vizsgálóban a gyermeket alulról levetkőzteti a szülő (pelus is lekerül!). A manuális vizsgálat háton fekvő helyzetben történik, míg az ultrahangos vizsgálatot oldalt fekvő helyzetben végzik. Állami ellátás keretein belül szükséges egy textilpelenka, melyet a csecsemő alá terítenek a vizsgálat idejére. A fájdalom- és sugárterheléstől mentes vizsgálat időtartama rövid, nagyjából 5-10 percet vesz igénybe. Esetleges kellemetlenséget jelenthet a baba számára, ha az ultrahang zselé hideg, vagy ha minimális idegig korlátozzák a mozgásában.

Kapcsolódó:Ultrahangos csípőszűrés a babánál: hány hetesen, hogy zajlik?

Mi történik akkor, ha csípőficamot állapítanak meg a vizsgálat során?

Minden esetben a szakorvos dönti el a terápia módját és időtartamát. Preventív célú terpeszkezelés esetén – kismértékű eltérés, instabil csípő – terpeszpelenka viselését írja elő. Súlyosabb esetben Pavlik-kengyel használatával indítja a kezelőorvos a terápiát. A Pavlik-kengyel 2-3 hetes babáknál már lehet alkalmazni, általában 6 hónapos korig hordják. A kengyel a csípő ízületben egy hajlított-terpesztett helyzetet tart fenn, melynek során a fej a vápába kerül és tartósan ott van. 6-7 hónapos kortól abdukciós sínt alkalmaznak. Úgynevezett Overhead kezelést abban az esetben végeznek, ha a combfej nehezen helyezhető vissza a vápába. Ez a fajta kezelés a terpeszpelenkával és a Pavlik-kengyellel ellentétben hosszabb kórházi tartózkodást igényel.

Mikor van szükség műtétre?

Ténylegesen ficamodott csípő esetén, amikor a fej teljes mértékben elhagyta a vápát.

Tudjuk-e, hogy a csípőficam mitől alakul ki? Vannak-e hajlamosító tényezői a csípőficam kialakulásának?

Kialakulásában főleg örökletes tényezők játszanak szerepet, de a környezeti hatások szerepe sem elhanyagolható. Hajlamosító tényező lehet a farfekvés, méhen belüli téraránytalanság, ikerterhesség, családban előforduló csípőficam, kórosan kevés magzatvíz, dongaláb, neuromuscularis betegségek, szoros pólyázás. Lányok esetében gyakoribb.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy valami nem stimmel? Mire figyeljen a szülő otthon tünetként?

Mindenképp figyelmet kell fordítani az aszimmetrikus redőkre – elhelyezkedés, számbeli, mélységbeli eltérésre -, aszimmetrikus végtag tartásra és mozgásra, végtaghossz különbségre, csapott farpofára, mozgatás során kattanó hangra, érzetre. A combokon, lágyék- és térdhajlatokban, valamint a farpofák alatt kialakuló redők egymástól való eltérése jelezhet problémát. Jelzés értékű lehet, ha a pelenkázás nehezen kivitelezhető, ha a baba lábait a szülőnek erőltetve kell mozgatnia ilyenkor, ahhoz hogy terpeszt tudjon létrehozni.

Kapcsolódó:Csípőficam tünetei és kezelése a babáknál

A csípőízületek megfelelő fejlődéséhez hogyan érdemes pelenkázni, gondoljunk-e valamilyen különleges megoldásra?

Érdemes figyelni arra, hogy széles terpeszben kerüljön a csecsemőre a pelenka. Mindenképp a számára megfelelő méretű pelenka használata javasolt, mert a szoros rögzítés korlátozza a mozgást, ezáltal a csípőízület fejlődését.

Befolyásolja-e a hordozás a csípő megfelelő fejlődését?

A kifelé hordozás, az idő előtti hátul hordozás, illetve a hordozás időtartamának túlzott mértéke semmiképpen nem ajánlott.

Otthoni torna: kiknek ajánlott?

Az alsó végtagok óvatos, játékos, akár mondókával egybekötött átmozgatása hatékonyan segíti a csípők kellő mértékű lazaságát, valamint ingert ad a vápának és befolyásolja a pozitív irányú fejlődését. A babákat háton fekvő helyzetben tornáztatjuk, lábszáruknál fogva őket. Első feladat: a hajlított lábat hashoz toljuk úgy, hogy az adott oldali lábszár párhuzamos maradjon a törzzsel, a másik lábnál figyeljünk, hogy ne dőljön ki oldalra – bicikliző mozdulatra törekszünk. Második feladat: hajlított térdek mellett óvatosan terpeszbe hozzuk a lábakat, majd visszazárjuk – mintha egy könyvet kinyitnánk, majd becsuknánk. Harmadik feladat: egy vagy akár egyidejűleg kétoldali csípőkörzést végzünk. A tornagyakorlatokat minden esetben orvosi, gyógytornász instrukció szerint alkalmazzuk. Emellett a pocakfájásra, szelek távozására is jótékony hatással lehet az alsó végtagok mozgatása.Készülj az első évre a DOKIMAMIKKAL! – Egészségügyi gyorstalpaló a baba első 12 hónapjára

Doktornők, akik maguk is épp babát várnak vagy épp kisgyerekkel vannak otthon… – Ki tudhatná jobban náluk, milyen tudnivalókra van szüksége az édesanyáknak? Gyűjtsd be a legfontosabb egészségügyi információkat a kicsi első évével kapcsolatban a Bethesda Gyermekkórház orvos anyukáitól! Kövess minket 1 hónapig – heti 4-5 új cikkel jövünk!

Témák: