A nehézlégzés otthoni ellátása – Krupp, hörghurut és bronchiolitis

A téma kapcsán dr. Szőllősi Anettet, a Bethesda Gyermekkórház pulmonológusát, gyermekgyógyászát hívtuk segítségül.

Krupp: tünetek és teendő

A krupp a felső légutak vírusos megbetegedése, amely leggyakrabban ősztől tavaszig jelentkezik, de előfordulhat akár nyáron is. Korábban a krupp elnevezés alatt egy baktérium által okozott gégebemeneti gyulladást értettek, de a Haemophylus influenzae elleni védőoltás kötelezővé válása óta a vírusok kóroki szerepe került előtérbe, hivatalosan pedig pszeudokruppnak hívják a szakemberek összefoglaló néven a kórképet – tudjuk meg dr. Szőllősi Anettől. A leggyakoribb kiváltó kórokozók a parainfluenza-, influenza- és az adenovírusok.

Van, mikor megfázásos tünetek előzik meg, de rendszerint teljesen váratlanul jön – és leginkább éjszaka – a belégzési nehezítettség, ami akár életveszélyes is lehet – fulladást okozhat! Mivel a csecsemők, kisgyerekek légútja még sokkal szűkebb, ezért a 3 év alatti korosztályban a legveszélyesebb a légúti nyálkahártya-duzzanat.

Hogy ismerhető fel? Ezek a krupp tünetei a láz, elesettség, hurutos tünetek mellett:

stridoros légzési hang,
nehezített belégzés, mellkasi behúzódások, szapora légzés
ugató, száraz köhögés,
orrfolyás,
nyugtalanság, ijedtség, sírás, zavartság,
köhögés kapcsán jelentkezhet öklendezés, hányás,
rekedtség, elmegy a hangja.

Mi a teendő, ha kruppos a gyerek?

Ha nyugalomban is stridoros, hangos légzést tapasztalsz, a gyermek kifejezetten sápadt vagy az ajkai kékülnek, esetleg zavart a tudata, azonnal hívj mentőt! Az első kruppos roham alkalmával mindenképp vidd ügyeletre a gyereket! Fontos, hogy szakember lássa, milyen súlyosságú a gyereknél a krupp lefolyása és hogy megállapítsa, elegendő-e az otthoni kezelés vagy kórházi ellátás szükséges.

A legkisebbeknél, egy éves kor alatt kruppos roham esetén rendszerint pár napos kórházi kezelés javasolt, mivel a célzott készítmények csak egészségügyi intézményben, felügyelet mellett alkalmazhatók a mellékhatások miatt.

Az otthoni használatra javasolt inhalátort is csak gyermek-tüdőgyógyász vagy fül-orr-gégész írhatja fel receptre, bár teljes áron beszerezhetők gyógyászati segédeszközként vagy elektronikai készülékeket árusító üzletekben.

Lássuk, mit tehetsz otthon a kicsi állapotának javulásáért!

Legfontosabb a megnyugtatás és a hideg levegő!

Ha a fenti tüneteket észleled, mindenekelőtt ne akadályozd az ösztönösen felvett, számára komfortos, akár félülő testhelyzetet, a kicsi legtöbbször anya mellkasán vagy ölében nyugszik meg, nem kell lefektetni! – tanácsolja dr. Szőllősi Anett. Ebben a pozícióban a légzési segédizmok használatával könnyebbé válik számára a levegővétel. Ugyanilyen fontos lépés, hogy igyekezz megnyugtatni, mert az izgalom fokozza a légzési nehézséget. A figyelemeltérés bármilyen módja megengedett ilyenkor!

Biztosíts számára hideg, párás levegőt!

Ha van lehetőséged rá, a legjobb, ha kiültök a kertbe, az erkélyre, esetleg kinyitod rá az ablakot (természetesen miután jól betakartad). Ezen lehetőségek híján a hideg pára biztosításához bevethető a hűtő, fagyasztó is: nyisd ki az ajtaját és ülj oda a jól bebugyolált gyerekkel az öledben.

Létezik speciális hidegpárásító készülék is, mely nem összekeverendő a szobalevegőt párásító berendezésekkel. Az (ultrahangos vagy kompresszoros) inhalátor segítségével porlassz el pár milliliter fiziológiás sóoldatot vagy Salvus vizet, majd ezt a hideg párát csövön keresztül vezesd a légutakhoz – ezáltal csökkentheted a nyálkahártya duzzanatát.

Fontos még a megfelelő folyadékbevitel is, mely elősegíti a váladék oldódását, de önmagában váladékoldó adása nem javasolt – figyelmeztet a pulmonológus szakorvos.

Bizonyos esetekben arra hajlamos gyermeknél vissza-visszatérhet a krupp, ilyenkor a tapasztaltabb szülők, orvosi felügyelet mellett egyéb gyógyszereket, például szteroidos kúpot is alkalmazhatnak otthon.

Obstruktív bronchitis (gyermekkori asztma)

A kruppal ellentétben – mely a felső légutak betegsége és főként belégzési nehezítettséget okoz – a hörghurut az alsó légutakat érinti és a kilégzést teszi nehezítetté. Ugyanakkor a bronchitis is sokszor egy náthából, felső légúti fertőzésből indul, és ez húzódik le az alsóbb légutakra. A hörgők begyulladnak, a nyálkahártya ödémás lesz, a váladéktermelődés mellett a hörgőfalban lévő izomzat összehúzódik. Az előbbi okok miatt szűkület alakul ki a hörgőcskékben, így a kis beteg számára nehezítetté válik a kilégzés és problémássá a váladék felköhögése.

Mivel hozható összefüggésbe a gyermekkori asztma?

A szakemberek szerint genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttes hatása áll a háttérben: vannak gyerekek, akik egyszerűen hajlamosak arra, hogy szinte minden légúti vírusfertőzést hörghuruttal “fejezzenek be”.

Ilyen öröklött tényező lehet az allergia, szénanátha – erre jellemző, hogy idősebb gyerekeknél nem előzi meg lázas betegség a hörghurutot. Visszatérő bronchitis hátterében felmerülhet a tehéntejallergia gyanúja is. Ez nemcsak tápszeres babáknál, hanem anyatejeseknél is jelentkezhet az anya által elfogyasztott tehéntej révén.

Ezen felül szerepe lehet polleneknek, poratkának, penészgombáknak, állatszőrnek, valamint a légszennyezettségnek, passzív dohányzásnak, koraszülöttségnek, szociális tényezőknek, túlsúlynak és számos vírusfertőzésnek is a kialakulásában. De kijelenthetjük: kisdedkorban legtöbbször légúti fertőzés váltja ki az asztmás rohamot.

Az obstruktív bronchitis tünetei:

száraz vagy hurutos, olykor fullasztó köhögés,
nehezített kilégzés, megnyúlt kilégzés, préselés, mellkasi behúzódások, orrszárnyi légzés,
sípoló légzés, melyet akár enyhe fizikai terhelés is kiválthat,
szapora légzés, nyugalomban is,
ülő testhelyzet preferálása, karokon támaszkodás – így könnyebb a légzés a légzési segédizmok használata miatt,
izgatottság vagy épp aluszékonyság,
hányás is jelentkezhet,
romlik az étvágy,
a folyadékot sem kívánja a gyerek.

A krupphoz hasonlóan az obstruktív bronchitisnél is fennáll a fulladásveszély, bár itt inkább a kifáradás fokozatosan vezet légzési elégtelenséghez. Ezen túl a hörghurut kezeletlen formában nyákdugót, bakteriális felülfertőződést, tüdőgyulladást, hörgőfalkárosodást is okozhat.

Mit tehet a szülő a gyógyulásért obstruktív hörghurutnál?

A legfontosabb, hogy nulladik lépésként feltétlen keressétek fel a gyermekorvost, aki a tüneti szereken kívül valószínűleg inhalációs hörgőtágító gyógyszert javasol majd. A megfelelő folyadék- és sóbevitelről sem szabad elfeledkezni, ám nyákoldót, köhögéscsillapítót semmiképp se adj! Sajnos sok esetben a leggondosabb ápolás mellett is elkerülhetetlenné válik egy rövid időtartamú kórházi kezelés.

Kapcsolódó: Orrszívós praktikák: így lesz kevesebb a macera

Ha csak ritkán jelentkezik a hörghurut, akkor elegendő gyermekorvoshoz fordulni, ám ha gyakoribbá válik, mindenképp keressetek fel gyermek-tüdőgyógyászt – a segítségével feltárhatók a kiváltó tényezők, és ő tud felírni tartós gyulladáscsökkentő gyógyszert, mellyel az asztmás epizódok súlyossága vagy gyakorisága mérsékelhető.

Szinte minden légúti betegségnél javasolt az orrjáratok átjárhatóvá tétele – ez 6 hónapos kor alatt különösen igaz, hiszen a kicsik féléves korig obligát orrlégzők. A cél elérésben segíthet a nyákoldás, a sós vizes inhalálás, orrcseppek, orrsprayk és orrszívók használata.

Kerüld a gyermek környezetében a dohányzást, mert a dohányfüst fokozza a légutak irritációját és gyulladásos reakcióját!

Bronchiolitis a babánál

A csecsemők esetén meg kell még említeni a legkisebb hörgőcskék gyulladásos betegségét, melyet általában vírusok, leggyakrabban az RSV okoz, és súlyos nehézlégzéshez tud vezetni. Téli hónapokban a leggyakoribb, járványosan fordul elő. Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a gyógyszeres terápiája, és előtérbe került a minél kíméletesebb ápolás, a csecsemők nagyrészt kórházi körülmények között gyógyulnak. Sokan nem tudják, hogy veszélyeztetett gyermekek, pl. koraszülöttek számára létezik ellene védőoltás. Hogy ismerhető fel?

A bronchiolitis tünetei:

enyhe felső légúti tünetek, orrfolyás,
hőemelkedés, láz,
bágyadtság, ingerlékenység,
köhögés, mely lehet száraz, rohamokban jelentkező,
szapora légzés, akár 50-60/ min légzésszám,
légzési nehezítettség, behúzódások, orrszárnyi légzés,
étvágytalanság, hányás.

Ha iszik eleget, otthon kezelhető

Amíg a csecsemőnek jó az általános állapota, jó benyomást kelt, megfelelő a folyadékbevitele, addig otthon is kezelhető. Amivel legtöbbet tehetsz – a bő folyadékbevitelen túl – az állapotjavításért, az a gondos orrtoilette és a nyálkahártyák nedvesítése – hangsúlyozza dr. Szőllősi Anett. Törekedj az orrjáratok – lehetőleg kíméletes – tisztán tartására is: sóoldattal lazítsd a váladékot, majd fogd be az egyik orrlyukat és a másikat tedd átjárhatóvá az orrszívóval. Ezt naponta többször megismételheted, de lehetőség szerint evés vagy alvás előttre időzítsd.

Itt is előnyös lehet a mellkas kiemelése, a megemelt fejvégű fektetés, valamint a hidegpára belélegeztetése. A csecsemőknél gyakrabban fordulhat elő hirtelen állapotromlás. Ezért fontos, hogy figyeld a baba állapotát és ne habozz orvoshoz fordulni, ha változást látsz vagy bizonytalan vagy.

Végezetül még egy fontos dolog: a szoptatást semmiképp se függeszd fel – ez is segítheti a kicsi gyógyulását!

Készülj az első évre a DOKIMAMIKKAL! – Egészségügyi gyorstalpaló a baba első 12 hónapjára

Doktornők, akik maguk is épp babát várnak vagy épp kisgyerekkel vannak otthon… – Ki tudhatná jobban náluk, milyen tudnivalókra van szüksége az édesanyáknak? Gyűjtsd be a legfontosabb egészségügyi információkat a kicsi első évével kapcsolatban a Bethesda Gyermekkórház orvos anyukáitól! Kövess minket 1 hónapig – heti 4-5 új cikkel jövünk!

Témák: