Balesetek gyermekkorban: megelőzés és teendő, ha baj van

“Statisztikailag négy éves időtartam alatt az összes gyermek valamilyen sérülés miatt orvosi kezelésre szorul hazánkban [1].” Megnyugtató a tudat, hogy kisebb balesetek mindenki gyermekével előfordulnak, így nem vagyunk egyedül az örökmozgó “rosszcsont” csemeténkért való folyamatos aggódással; de amikor megtörténik a baj, mégis minimum lelkiismeret-furdalás gyötör: “Mit hibáztam, mit kellett volna másképp csinálnom?”

Mivel a gyermekek veszélyérzete és helyzetfelismerése gyakran a nullához közelít, így kénytelenek vagyunk mi felnőttek a lehetséges kockázati források körültekintő felmérésével és a gyermek szemmel tartásával, kisded kortól pedig a veszély elkerülésére tanításával gondoskodni arról, hogy utódunkat ne érje nagyobb sérülés.

Rögtön az elején kiemelem, hogy pánikhelyzetben, saját autóval csak akkor induljunk el gyermekünkkel orvosi segítség felé, ha van a sofőrön kívül legalább még egy kompetens személy az autóban. A sofőr felelőssége a biztonságos utazás és érkezés biztosítása, míg a másik ember a gyermek jóllétéért felel!

Az aktuálisan ügyeletet adó gyermektraumatológiát a gyermeksos.hu oldalon tudjuk kikeresni indulás előtt.

Csecsemőkortól megfigyelhető balesetek

A csecsemőkor leggyakoribb balesete az ágyról, pelenkázóról vagy egyéb bútorról való leesés. Fontos tudni, hogy a gyermek testhosszának kétszeresénél magasabbról való esés nagy energiájú sérülésnek számít. Így könnyen átértékelődik bennünk, ha 50 cm-es csecsemőnk 1 méter magasságú bútorról a földön landol.Mivel a gyermekek még kisiskolás korban is “fejnehezek” (az agykoponya relatíve nagy térfogatú a teljes testhez viszonyítva), így esés esetén leggyakrabban a fejüket ütik meg. Gyermekkorban ritka az életveszélyes fejsérülés, de kis- vagy közepes energiájú fejsérülés – melynek az agyrázkódás tünetegyüttese lehet a fejleménye -, gyakran előfordul.Különösen akkor következhet be a baj, ha a csecsemő örvendetes fejlődése miatt már izeg-mozog, forogni is megtanul. Tapasztalat, hogy villámgyors mozdulattal képesek bárhonnan “leszaltózni” már akár néhány hetes (!) korban is.Megelőzés: Soha ne hagyjuk felügyelet nélkül csecsemőnket olyan helyen ahonnan leeshet, pelenkázón vagy más bútoron egyik kezünk mindig legyen a csecsemőn vagy közvetlen közelében. Idősebb korban legyen a lépcsőknél babarács.Baleset esetén mérlegelendő, teendő:

– figyeljük meg a gyermek reakcióját: sérülés után azonnal felsírt-e? Elveszítette-e az eszméletét?

– könnyen vagy nehezen (volt) megnyugtatható?

– megváltozott-e bármiben a gyermekünk magatartása az esést követően, vagy teljesen olyan, mint szokott lenni?

– van-e rajta bármilyen külsérelmi nyom, vérzés?

– becsüljük meg az esés magasságát, hogy esés közben megüthette-e magát valamiben, illetve, hogy milyen talajra érkezett (padló, szőnyeg, kőlap, stb.), és pontosan melyik testrészét üthette meg?A gyermek otthonában maradhat, ha az esést kompetens (felnőtt) személy látta, kis magasságból (maximum a gyermek testhossza/testmagassága) esett le, a pottyanást követően végig éber, eszméletvesztése nem volt, könnyű megnyugtatás után viselkedése önmagához képest szokványos, nem hány, és a folyamatos szülői felügyelet biztosított.Orvosi vizsgálat indokolt, ha a gyermek a testhosszánál/testmagasságánál magasabbról esett, eszméletvesztése volt, viselkedése megváltozik (aluszékony, érdektelen, nem megnyugtatható, fejhangon sír, stb.), egynél többször hány, esés közben mellkasát vagy hasát is megüthette, a gyermek pupillái nem egyformák (esetleg furcsán szűkek vagy tágak), külsérelmi nyoma, vérzése van vagy más szaksegítséget igénylő sérülése keletkezett.Egy hányás az ijedtségtől közvetlen a baleset után előfordulhat, amennyiben a hányás ismétlődik, az kórjelző lehet.Az eszméletvesztés öntudatlan, alvásra emlékeztető állapot, melyből a gyermek nem ébreszthető. Az eszméletlen, sérült gyermeket NE MOZGASSUK, haladéktalanul hívjunk mentőt! Nem számít eszméletvesztésnek, -az esés után legtöbbször ijedtség által bekövetkező- pillanatnyi légzésszünet és elaléltság, ha az pár másodperc után spontán megszűnik.A gyermekek már csecsemőkortól élénken érdeklődnek a világ dolgai iránt, ennek egy klasszikus példája, hogy mindent a szájukba vesznek. Sajnos az apró játékok, más tárgyak, vagy esetleg szilárd ételek félrenyelés esetén bármely életkorban akár fulladást is okozhatnak. Ha a légutakba idegen anyag került (légúti idegentest), azt tapasztalhatjuk, hogy a gyermek étkezés vagy játék közben hirtelen nem kap rendesen levegőt, elkezd köhögni, fuldokolni, légzési hangja sípoló vagy hörgő lehet, arca ellilulhat. A felső légutakban megakadt falat esetén a kis beteg a nyálát csorgathatja, nem tud nyelni.Megelőzés: A gyermek ne játsszon kisméretű tárgyakkal, játékokkal, már kiskorától kezdve tanítsuk meg, hogy étkezés alatt nyugodtan üljön, ne mászkáljon. Magvakat (pl. mogyorót) ne adjunk a kisgyerekeknek.Teendő [2]:

– biztassuk a gyermeket köhögésre, segítsünk neki függőleges- vagy felsőtestet kissé előre döntött helyzetben maradni.

– ha nem tud köhögni, csecsemőkorban hosszában az alkarunkra, óvodás korig keresztben lábunkra fektethetjük. Nagy gyermeknél kérjük meg, hogy kissé dőljön felső testével előre. A fenti pozícióban 5 határozott háti ütést alkalmazunk a kifeszített tenyerünk csuklónkhoz közeli részével a lapockák közé, a hát közepére.Csecsemőknél a háti ütések után két ujjal 5 mellkasi lökés, nagyobb gyermeknél a Heimlich-féle műfogással 5 hasi lökés következik. Mindaddig váltakozva végezzük a háti ütéseket és mellkasi/hasi lökéseket, amíg a félrenyelt tárgy/falat nem távozik, vagy a gyermek elveszíti az eszméletét.Az alábbi két linken megtekinthetjük a fenti beavatkozásokat:

csecsemő: https://www.youtube.com/watch?v=EQWc1VF8Ewk(Magyar Gyermekmentő Alapítvány)

gyermek: https://www.youtube.com/watch?v=B-GCPN40WFc(Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat)A félrenyelés gyanúját is komolyan kell vennünk. Mindenképp orvosi vizsgálat indokolt, akár ügyeleti időben is. Ha a félrenyelt darabot otthon sikeresen eltávolítottuk, akkor is indokolt a mentő hívása, hiszen az esetlegesen még a légutakban lévő darabok a kórház felé vezető úton elmozdulhatnak, ezzel további légzési akadályt okozva. Ha a gyermek állapota rosszabbodik, eszméletét veszti, vagy nem távozott az idegentest, mindenképp hívjunk mentőt!Ha a kisgyermek lenyelt valamit és a nyálát le tudja nyelni, könnyen kap levegőt, akkor a falat/tárgy a nyelőcsövéből a gyomrába juthatott (emésztőrendszeri idegentest). Amennyiben a tárgy lekerekített szélű, nem túl nagy, és nem gombelem vagy mágnes, akkor várjuk meg a természetes távozását, ez 1-2 napon belül megtörténik és a széklet vizsgálatával ellenőrizhető. Ezektől eltérő esetben idegentest ügyeletre kell vinni a gyermeket. Az aktuálisan idegentest ügyeletet adó kórházról a Központi Ágynyilvántartó 06-80/210-022-as telefonszámán lehet érdeklődni.

Kapcsolódó: A szabadban történik a legtöbb gyermekbaleset

Kisdedkortól előtérbe kerülő veszélyforrások

A leesés mellé már bármilyen más esés kapcsán társulhat fejsérülés ebben a korosztályban.

Az agyrázkódás (commotio cerebri) otthoni ellátásának kulcsa ettől az életkortól a sérülés után legalább 24 órás ágynyugalom biztosítása ingerszegény környezeteben, mely során a gyermek elektronikai eszközöket nem használ, könyvet nem nézeget/nem olvas (későbbi korosztályban). Amennyiben a baleset után a tartós (minimum néhány napos) pihenés, kímélő életmód nem biztosított, akkor elhúzódó fejfájás, rossz közérzet akár heteken át is fennmaradhat a gyermeknél (postcommotios szindróma).Másik ismétlődő sérülési forma az áramütés, mely leggyakrabban közvetlenül a konnektorba nyúlással vagy tárgyak áramforrásba gyömöszölésekor alakul ki. Minden áramütött gyermek orvosi vizsgálatra szorul.Megelőzés: folyamatos felügyelet biztosítása, konnektor vakdugók elhelyezése, Fi-relé használata. A fi-relé (életvédelmi relé) az áramkörbe épített eszköz, mely a szivárgó áramot észleli (akkor, ha áramütés kapcsán a gyermek teste felé vezetődik el az áram a rendszerből), és ekkor lekapcsolja az áramot az áramkörben.Teendő:

– ha a gyermeket még rázza az áram, áramtalanítsuk a helyiséget, illetve fa seprűnyéllel vagy egyéb nem vezető anyag segítségével távolítsuk el a gyermeket az áramforrástól. Közben figyeljünk saját testi épségünkre is. Gyakori hiba, az esetleges nedves talaj figyelmen kívül hagyása, mellyel érintkezve mi magunk is áramütést szenvedhetünk.

– ha a gyermek eszméletlen, görcsrohama volt, azonnal hívjunk mentőt!

– jó általános állapotú gyermeknél is elengedhetetlen az akut orvosi vizsgálat áramütés elszenvedése után.Beltéren a fürdőkád, vagy kültéren a kerti tavak és medencék akár sekély vize is komoly kockázatot jelent gyermekeink számára.A kicsik mozgása még nem eléggé koordinált ahhoz, hogy vízbe esés esetén a fulladásveszélyt elkerüljék. A kisdedek még az őket el nem lepő vízbe is képesek belefulladni, mert a természetes védekező reakcióik még nem fejlődtek ki (pl. stresszhelyzetben menekülés helyett leblokkolnak).Megelőzés: a gyermek víz közelében ne maradjon felügyelet nélkül. Kerti tóba a vízfelszínhez közel építsünk rácsot, mely nem engedi elmerülni a belepottyant gyermeket. A medence lehetőség szerint legyen fedett vagy el lehessen keríteni!

Teendő: szedjük ki a gyermeket a vízből és azonnal hívjunk mentőt!Nemcsak a súlyos fájdalom, az egész szervezetre kiható, akár életveszélyes szövődmények, hanem a hosszú távú esztétikai és funkcionális következmények miatt is az égés az egyik legrettegettebb gyermekkor sérülési forma. Kisded korban a forrázás a leggyakoribb, mely rendszerint konyhai és fürdőszobai balesetek következménye, pl. amikor a kíváncsi kisgyermek a tűzhelyen lévő forró fazékba felkapaszkodik és azt magára rántja, vagy a szülő forró kávés vagy teás csészéje borul a kisdedre, netán a túl forró vizet nyitja magára a kádban fürdő gyermek.A csemetéinkkel való közös sütés-főzésnek is lehet súlyos baleset a következménye. (Előfordulhat az is, hogy a szülő botlik meg a csemetében főzés közben a hevült edénnyel a kezében, vagy a gyermek beleül/belesik a földön lévő tálban hagyott magas hőmérsékletű folyadékba, zsiradékba.) Forró tárgyak (pl. vasaló, hajsütő) érintése vagy kerti sütögetés kapcsán – akár a már kihűltnek hitt – parázsba eséskor szenvedhet kontakt égést gyermekünk.Megelőzés: sütés-főzéskor lehetőleg ne tartózkodjon kisgyermek a konyhában, a tűzhely és sütő elkerítése például babakarámmal, forró dolgokat ne hagyjunk gyermekkéz által elérhető közelségben, meleg dolgok közelében a gyermek ne maradjon felügyelet nélkül. Érdemes otthon égési kötszert tartani, mely Watergel néven kapható.Teendő:

– a gyermek kimentése a forró közegből, a még forró ruházat eltávolítása (kivéve, ha a sebbe ragadt, akkor vágjuk körbe).- mielőbb hűtsük a sérült területet folyó hideg csapvízzel 15-20 percen át! A gyermek testfelszínének maximum 5-10%-át hűtsük csak egyszerre (pl. maximum egy végtagot). Nagyobb testfelszín hűtése az égett gyermek kihűlésre hajlamosít, mellyel tovább rontunk a kis beteg állapotán.- mielőbb adjunk fájdalomcsillapítót a megégett gyermeknek! (Amennyiben eszméleténél van és biztonsággal tud nyelni). Ételt vagy más folyadékot ne adjunk neki az orvosi vizsgálat előtt.- az égett bőrt steril kötszerrel, tiszta folpackkal fóliával, vagy tiszta textíliával fedjük, ha van otthon égési kötszer (pl. Water-jel), bátran használjuk!- ha az égett bőrfelszínen hólyagok jelentkeznek (II. fokú égés), a gyermeket mielőbb vigyük gyermeksebészeti, nagyobb kiterjedésű sérülés esetén égéssebészeti ügyeletre, ill. kérjünk tőlük telefonos segítséget! (Bethesda Kórház 06-1/422-2764 porta, itt az égéssebészeti ügyelet kapcsolását kell kérni).- ha csecsemőnek és kisdednek 5 tenyérnyi (5%-nyi), idősebb gyermeknek 10 tenyérnyi (10%-nyi) sérülése van, különösen ha a gyermek arca és nyaka vagy mellkasa is érintett; esetleges komoly fájdalmai vannak, hívjunk azonnal mentőt! Az égés kiterjedését egyszerű szabállyal becsülhetjük: a gyermek saját tenyere a kinyújtott ujjaival 1%-nyi testfelszínt fed le. Képzeletben mérjük fel a hólyagos vagy hámfosztott (másodfokban égett) területet ezzel a módszerrel.Orvosi vizsgálat elengedhetetlen csecsemők- és kisdedek legalább 1 tenyérnyi hólyagos (másod fokú) égési sérülése esetén, vagy bármilyen életkorban, ha a gyermek fájdalmai miatt segítségre szorul. Nagy kiterjedésű, körkörös, elektromos, légúti vagy kritikus testtájakat érintő égés esetén mindenképp égési centrumban történjen a gyermek ellátása (Budapest, Bethesda Gyermekkórház, illetve Miskolc Gyermekegészségügyi Központ). Kritikus testtájak: arc, nyak, szeméremtest és gáttájék, nagyízületek, kéz, láb [3][4].Banálisnak tűnhet, de a Magyarországon nagyon népszerű műanyag kismotoros baleset hosszú távú következményekkel járhat.Leggyakrabban a kismotor kereke akad meg, és a kedvezőtlen súlypont miatt a gyermek arccal előre érkezik a földre, szája, orra sérül leginkább; ajkát, orcáját vagy nyelvét megharaphatja. Az arcsérülés mellett a frontfogak károsodása szinte garantált. Amennyiben a tejfog sérül, a probléma maximum esztétikai, viszont a fogágyban nyugvó maradandó fogak is károsodhatnak a tejfog fogmedri elmozdulása kapcsán.Megelőzés: a kimotorozás helyszínének felmérése (kátyúk, kiálló tereptárgyak, lejtő kerülése), (lehetőség szerint) bukósisak viselése, kismotor helyett az ideálisabb súlypontú futóbicikli választása.

Teendő: fogsérülés esetén fogorvost, egyéb szaksegítséget igénylő sérülés esetén gyermek traumatológiát keressünk fel.Hasonlóan ártatlannak tűnő tevékenység, ha a gyermek a lakásban rohangászik. Pláne fáradt állapotban, különösen, amikor a délutáni alvás kimarad, vagy az esti fektetés csúszik, sűrűn fordulnak elő balesetek. Gyakori a hanyatt esés, mely agyrázkódással járhat, ujjakra ajtó vagy fiók rácsukása; illetve az ajtónak vagy bútor szélének való nekiszaladás, mely miatt a lurkó fejbőrén zúzott, repesztett sebek keletkezhetnek. Fontos tudni, hogy az arc és fejbőr területének vérellátása igen gazdag, így apró sebből is ijesztő mennyiségű vérzés keletkezhet. Ha kétségbeesés helyett felidézzük ezt a tényt, rendszerint otthon is képesek leszünk ellátni a kisebb bibiket.A sebellátáshoz elengedhetetlen, hogy steril mull-lap és bőrfertőtlenítő szer (pl. Betadine oldat) rendelkezésre álljon. Jó, ha steril mullpólya vagy gyorskötöző, valamint sebtapasz is kéznél van.Megelőzés: lakásban való rohangálás mérséklése, különösen fáradt gyermekeknél az esti órákban, bútorok sarkaira sarokvédő helyezése, ajtók kitámasztása vagy bezárása. A bababiztonsági fiókzár nemcsak a bútor ujjakra csukásától véd meg, hanem a fiók tartalmának közelebbi megszemlélését is megakadályozza.Teendő:

– vérző sebre szorítsunk pár percig steril mull-lapot, tiszta textíliát.

– vérzéscsillapítás után a seb és környékének Betadin oldattal vagy Octenisepttel való megtisztítása.

– ha a sebbe idegentest fúródott, azt otthonunkban NE távolítsuk el, kérjük szakember segítségét!

Mély sebek, beágyazott idegentest vagy nem csillapítható vérzés esetén irány a gyermek traumatológiai ügyeletet.A gyermekkori mérgezéses esetek kétharmadát az iskoláskornál fiatalabbak adják, kiemelkedően veszélyeztetett a 2-3 éves korosztály (az összes mérgezéses eset 40%-a).Minden életkorban a gyógyszermérgezés a vezető ok, kisdedeknél emellett a marószermérgezés (ezen belül is a színes, cukorkára hasonlító mosókapszulák okozta intoxikáció) a legjelentősebb. Kiemelendő még a növényi mérgezéses esetek száma is. Bármely korosztály számára életveszéllyel fenyeget a fűtésszezonban gyakoribbá váló szénmonoxid mérgezés.A mérgezési tünetek megjelenhetnek hányás, nyálcsorgás, légzési-vagy nyelési nehezítettség, hasfájás formájában, azonban ezek hiánya nem zárja ki a légutak és nyelőcső súlyos nyálkahártya sérülését [5]!Megelőzés: tartsuk a gyógyszereket és vegyszereket a gyermekektől elzárva, ezeket az anyagokat csak eredeti csomagolásukban tároljuk.A kertben ne neveljünk mérgező (dísz)növényeket.

Teendő:

– tilos a gyermek hánytatása vagy tej itatása. Maximum 1-2 korty tiszta víz lenyelése engedélyezett.- a feltételezett mérgező anyag csomagolását fotózzuk le (különös tekintettel a vegyszereken található leírásra és figyelmeztető felhívásra), illetve lehetőség szerint vigyünk belőle mintát. Növényi mérgezés esetén ne csak a termésből/levélből, stb. vigyünk mintát, hanem a későbbi könnyebb azonosítás érdekében az egész növényt is fotózzuk le!- amennyiben nem tudjuk, hogy az adott anyag mérgező-e, vagy további segítségre szorulunk a Heim Pál Kórház Toxikológiai Osztálya a 06-1/333-5079-es számon érhető el.- légzési nehezítettség, vagy kifejezett, a gyermek szállítását akadályozó mértékű fájdalom esetén hívjunk mentőt!

Kapcsolódó: Ezek a balesetek a leggyakoribbak a gyerekeknél

Óvodás- kisiskolás kortól jellemző sérülések

Autós utazás kapcsán már korábbi életkorban is előfordulhatnak közlekedési balesetek, ám a bicikli, roller, hoverboard és egyéb eszközök használata nagyban megnöveli ezek számát.Megelőzés: Kocsiban az életkornak megfelelő gyermekülésben, bekötve utazzon a gyermek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az anyósülésen csak kikapcsolt légzsák mellett utazhat a csecsemő még autós babahordozó ülésben is! Csecsemőkorban a menetiránynak háttal bekötött gyermekülés segít a fékezési energia elnyelésében. Jó hír, hogy a gyermekülés rendeltetésszerű használata esetén még súlyos baleset során is ritkán sérülnek a gyermekek.Fontos a csemetéket megtanítani, hogy ne menjenek szülő közvetlen közelsége nélkül autók közelébe (még parkoló autó közelébe se!), mert az elütés, rágurulás veszélye fennáll. Mutassunk mindig jó példát: az úttesten csak zebrán, zöld jelzésnél sétáljunk át, stb.

Megelőzés: más országokban gyermekkorbán már kötelező védőfelszerelések (bukósisak, térd- és könyökvédő) és autóúton láthatósági mellény folyamatos viselése, biztonságos terepen való közlekedés -lehetőleg az autóutakat elkerülve- és a gyermekek KRESZ oktatása együttesen segít csökkenteni a balesetek rizikóját.Teendő:

– autóbaleset esetén, amennyiben a gyermek éber, nincs látható nagy sérülése, és autó biztonságos helyen áll, a gyermeket az üléssel együtt emeljük ki autóból és a mentő megérkezéséig hagyjuk is az ülésben.A végtagok törése “egészséges csontozatú” gyermeknél is bekövetkezhet egy rosszul tompított esés, vagy direkt ütés hatására.

Megelőzés: védőeszközök viselése, rendszeres aktív testmozgásra nevelés, melynek során a gyermek nemcsak az egészséges életmódot, de az evvel járó eséseket is megtanulhatja, hogy minél kevesebb sérüléssel járjon.Teendő: a sérült végtagot soha ne lógassuk, a gyermeknek lehető legkényelmesebb pozícióban, alátámasztással, körülpárnázással stabilizáljuk. A sérült lábat polcoljuk fel; alkartörésnél elegendő lehet, ha a gyermek az ép kezével a sérült kart alátámasztja, vagy egy vastagabb sállal a nyakába felkötjük. Szájon át fájdalomcsillapítón kívül az orvosi vizsgálatig semmi mást ne fogyasszon (az esetleges altatásos beavatkozás szüksége miatt)! Amennyiben a súlyos fájdalom a gyermek szállítását akadályozza, hívjunk mentőt!A trambulin, bár kifejezetten élvezetes, napjainkban nagyon elterjedt “játékszer”, eredetileg artisták munkaeszköze, amely gyermekeknél súlyos sérülések melegágya lehet. Érdekesség, hogy az ugrálás hatására baleset nélkül is kialakulhat az agyrázkódás tünetegyüttese a használata után.Megelőzés: 6 éves kor alatt nem javasolt a trambulin használata. Egyszerre csak egy gyermek ugráljon rajta, védőháló használata mindig indokolt, a rögzítő fém rugók legyenek puha szivaccsal letakarva, mindig felnőtt felügyelete mellett vegyék igénybe a lurkók!A legjámborabb háziállat is kiszámíthatatlanul reagálhat bizonyos helyzetekre, különösen, ha idegen a gyermekünk számára. A kutyaharapás sajnos egy pillanat alatt bekövetkezhet, és örökre nyomokat hagyhat. A harapás helye a gyermek magasságától és testhelyzetétől függ, ezért jellemző, hogy kisdedek az arc környékén, idősebb gyermekek a végtagjaikon sérülnek meg leggyakrabban.A seb/hámhiány mellett a kutya szájában lévő kórokozók is veszélyt jelentenek. A kötelező oltásokban szabályosan részesült gyermek 16 éves koráig tetanusz ellen védett, így tetanusz elleni oltásban általában nem kell részesíteni, de a veszettség kockázatának felmérése (pl. a kutya oltási könyvével) mindig szükséges.Megelőzés: a gyermeket (különösen idegen) állatok közelében ne hagyjuk felügyelet nélkül, tanítsuk meg egészen kis kortól az állatokkal való helyes viselkedésre, a kutyát is érdemes a váratlan helyzetekre trenírozni (pl. megtanítani, ha az ételéhez nyúljunk, akkor se kapjon a kezünkhöz, stb.).Teendő: sebtisztítás (tiszta folyó csapvízzel), sebfertőtlenítés. Minden melegvérű, emlősállat hámsérüléssel járó harapása után az első ellátó orvosnál (háziorvosnál, gyermektraumatológián) az úgynevezett Lyssa (veszettség) jegyzőkönyv felvétele és a baleset az NNK felé való bejelentése kötelező. Ha az állat ismeretlen, próbáljuk meg kideríteni, ki a gazdája és oltott-e az állat. Semmi esetre se bántsuk a jószágot, mert az állat 14 napos megfigyelésére lehet indokolt. Az oltási sor szükségességét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (korábbi ÁNTSZ) mérlegeli.

Kapcsolódó: Vészhelyzet a medencében: így mentheted meg a gyereket!

Kamaszkortól leselkedő veszélyek

A korábban veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére kiélesedő elme tinédzser korra a hormonok hatására ismét ködössé válhat, ha például bátorságunkkal a haverok vagy az ellenkező nem lenyűgözése, esetleg önállóságunk fitogtatása, a legvagányabb szelfi elkészítése a cél.Így eshet meg, hogy a fizika szabályait hirtelen figyelmen kívül hagyva (vagy egyáltalán nem ismerve) a tinik vonattetőre vagy villanypóznára másznak. Az áramforrást meg sem kell érinteni ahhoz, hogy az áthúzó nagyfeszültségű áramütéstől életveszélyes égési sérüléseket szenvedjenek! Továbbá rendszeres az extrém sportok nem kellő elővigyázatossággal, védőfelszerelés nélkül való űzése. Különösen gyakori az ittas vagy más szer befolyása alatt álló kamaszok sérülése.Sajnos szándékos önártalommal is találkozunk, lányoknál a mérgezés, fiúknál a tettlegesség fordul elő inkább.

Megelőzés: bár ebben az életkorban gyermekünk látszólag legkevésbé a szüleire hallgat, fontos a veszélyekre való ismételt figyelemfelhívás, gyermekünk lelkiállapotának feltérképezése, de még inkább a kölcsönös bizalomra épülő szülő-gyermek kapcsolat kialakítása, ápolása. Nem szégyen, ha elakadtunk, ne habozzunk szakember (pszichológus, pszichiáter, a gyermek tanárai, edzője) segítségét kérni. Egy tekintélyszemély (aki ekkor nem a szülő elsősorban) igen nagy hatással lehet a fiatalra.Lektorálta: Dr. Bóta Balázs, gyermeksebész- és plasztikai sebész adjunktus, Bethesda GyermekkórházForrásjegyzék

[1] Tulassay Tivadar: Klinikai gyermekgyógyászat, 2. bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018, 795. oldal

[2] Goschler Ádám-Krivácsy Péter-Szűcs Andrea: Sürgősségi gyermekellátás, az első órák teendői, Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2015, 286-290. oldal

[3] Goschler Ádám-Krivácsy Péter-Szűcs Andrea: Sürgősségi gyermekellátás, az első órák teendői, Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2015, 472-479. oldal – égés

[4] Tulassay Tivadar: Klinikai gyermekgyógyászat, 2. bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018, 803-805. oldal – égés

[5] Dr. Avramucz Zsuzsanna: Tények és tévhitek a toxikológiában, Gyermekgyógyászat tudományos és továbbképzési szaklap 2019., 70. évfolyam, 2. szám, 134-139. oldalKészülj az első évre a DOKIMAMIKKAL! – Egészségügyi gyorstalpaló a baba első 12 hónapjára

Doktornők, akik maguk is épp babát várnak vagy épp kisgyerekkel vannak otthon… – Ki tudhatná jobban náluk, milyen tudnivalókra van szüksége az édesanyáknak? Gyűjtsd be a legfontosabb egészségügyi információkat a kicsi első évével kapcsolatban a Bethesda Gyermekkórház orvos anyukáitól! Kövess minket 1 hónapig – heti 4-5 új cikkel jövünk!

Témák: