Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat!
Mikor kezdjük meg a hozzátáplálást? Mikor áll készen erre a baba?
A legjobb, ha a baba 6 hónapos korában kezdjük el a hozzátáplálást – a szakemberek szerint a legkésőbbi időpont a gyermek 26 hetes kora. Azért ezt a kort javasolják a nemzetközi ajánlások, mert az egészséges baba 6 hónapos kora után az édesanyja már nem tudja fedezni a számára szükséges tápanyagokat az anyatejjel, elkezdenek kiürülni a tápanyagtartalékai, és szükség van ezek pótlására.
Ezt az időszakot megelőzően a csecsemők bélrendszere még nem érett meg az anyatejen vagy tápszeren kívül más táplálék feldolgozására, ezért az ennél korábbi szilárd étellel kínálás rutinból nem helyes. Bizonyos esetekben azonban a gyermekorvos, szakorvos javaslatára már ennél korábban is megkezdhető a hozzátáplálás, legkorábban a baba 17 hetes korában.
Azért is nagyon fontos, hogy az ajánlások szerinti időben megkezdeni a hozzátáplálást, mert ha túl korán kínáljuk szilárd ételekkel a babát, az növeli az atópiás ekcéma és a táplálékallergia kockázatát, míg ha túl sokáig halasztjuk, az hiánybetegséget okozhat vagy lelassult súly- és mozgásfejlődéshez vezethet.
A szilárd ételek bevezetése nem csak az életkortól függ, vannak bizonyos fejlődési jelek is, amelyek mutatják, hogy a baba készen áll a hozzátáplálásra. Az etetés idejére tudnia kell a babának segítséggel ülnie, hogy kisebb legyen a félrenyelés esélye. Fontos a stabil nyak- és fejtartás; hogy hason fekvéskor könyökkel már ki tudja nyomni magát a baba; hogy a tárgyakat át tudja tenni egyik kezéből a másikba, és a szájához közelíteni ezeket; és hogy a hozzátáplálás kezdetére a súlya legyen a születési súlyának legalább a duplája.
Továbbá a gyermeknek mutatnia kell érdeklődést a különböző ételek iránt, és képesnek kell lennie felénk fordulni és kinyitni a száját, ha olyan étellel közelítünk felé, ami érdekli, vagy elfordítani a fejét, ha nem érdekli az adott étel, vagy ha nem éhes.
Így vezessük be az egyes alapanyagokat
Nagyon fontos, hogy egyszerre mindig csak egyféle élelmiszert adjunk a babának, hogy tudjuk, mely alapanyag okozhatja az esetleges emésztési- vagy bőrpanaszokat. Az egyes alapanyagok kínálása között ezért tartsunk 3-4 napos szüneteket. Bármilyen tünetet észlelünk a gyermeknél, keressük fel a gyermekorvost!
Az időzítésre is figyeljünk: az első, új alapanyagok bevezetése történjen hétköznap, a délelőtti órákban. Érdemes nem közvetlenül szoptatás után kínálni a babát egy új étellel.
6 hónapos korban az anyatejen, illetve a tápszeren kívül 1 étkezést célszerű beiktatni, majd 7–8 hónapos korban 2-3, 9–10 hónapos korban 3-4, 11–12 hónapos korban pedig már 5 étkezést is.
Az egyes ételekből először csak nagyon kis mennyiséget, néhány falatot kínáljunk a babának. Gyermekenként eltérő, mikor tudnak egy ún. normál adagot elfogyasztani az ételekből.
Hogy mely időszakokban milyen ételcsoportokat, élelmiszereket vezessünk be, abban segít a Hozzátáplálási táblázatunk.
Legyünk kitartóak és türelmesek!
Ne ijedjünk meg, ha valamit elsőre nem fogad el a baba – az is lehetséges, hogy egyes ételeket akár tíz alkalommal is kínálnunk kell neki ahhoz, hogy meg akarja kóstolni. Egyféle ételt akár többféleképpen, főzve, párolva, sütve is elkészíthetsz. Egyes babáknak fontos az étel hőmérséklete is.A hozzátáplálás során lehetnek hullámvölgyek például fogzás miatt is, amikor semmi nem esik jól a babának, vagy pár falat után jelzi, hogy nem kér többet. De nem kell pánikba esni attól sem, ha etetés után ugyanúgy szopni szeretne.A hozzátápláláskor nem csak az ételekkel, ízekkel kell a babának megismerkednie, ilyenkor egy jóval komplexebb tanulási folyamat zajlik: hogyan kell a nyelvét használni, a falatot továbbítani, esetleg az ínyével vagy a kibújó fogacskákkal rágni.
Mire figyeljünk a táplálékallergének kapcsán?
Az első szilárd ételek, amelyeket bevezetünk a gyermek étrendjébe, semmiféleképpen se gyakori táplálékallergének – például gabonafélék, tejtermékek, tojás, halak, szója – legyenek. Ezeket az egészséges, allergiára nem hajlamos baba 1 éves koráig, kis mennyiségben, fokozatosan célszerű bevezetni, ez segíthet megelőzni a táplálékallergia kialakulásának kockázatát.
Tejtermékeket, például natúr joghurtot, kefirt, túrót, sajtot, stb., már a hozzátáplálás kezdetétől kaphat a gyermek, de a tehéntejet csak 1 éves kor után ajánlott rendszeresen adni! A földimogyoró bevezetéséről pedig szakorvosnak kell döntenie abban az esetben, ha a gyermek ekcémás és/vagy tojásallergiás. A gyakori táplálékallergének bevezetéséről érdemes konzultálni a gyermekorvossal is!
Van különbség a tápszeres babák hozzátáplálásában?
A hozzátáplálás kezdetével a tápszeres babáknál is javasolt megvárni a 6 hónapos kort, és a fejlődésben is el kell érniük ugyanazokat a fentebb írt állomásokat, mint az anyatejes gyermekeknek. A tápszer a baba egyéves koráig javasolt, ezután lehetőleg hagyjuk el. Fél évnél idősebb gyermekeknek úgynevezett követő tápszert kell adnunk.
Az egyes ételeket, táplálékallergének ugyanazokban az időszakokban, a hozzátáplálási útmutató alapján ajánlott bevezetni, akár anyatejjel, akár tápszerrel táplált a baba, és ugyanazok a módszerek érvényesek az egyes alapanyagok bevezetésére vonatkozóan.
A tápszerrel táplált babák esetén figyelni kell arra is, hogy míg az anyatej összetétele változhat, addig a tápszeré nem. Ezért a csomagoláson mindig olvassuk el, milyen vitaminokat, probiotikumokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket adtak az adott tápszerhez, és mekkora mennyiség van ezekből egy adagban – a napi ajánlott beviteli mennyiségbe ezt is bele kell számolni a hozzátáplálás során, mert akár problémát is okozhat, ha valamiből túl sokat kap a baba.
Javasolni szokták, hogy ha a gyermeknek nem ízlik valamelyik étel, ahhoz keverjünk egy kevés anyatejet. Ez érvényes a tápszerre is, de arra ügyelni kell, hogy emiatt ne adjunk nagyobb mennyiséget a napi ajánlott adagnál, ezt is számoljuk bele.
Amit kerüljünk a baba egyéves koráig
A baba egyéves koráig nincs szüksége cukorra, és ezt követően is csak nagyon minimális mennyiséget használjunk. Az ételek ízesítéséhez nem javasolt édesítőszereket sem alkalmazni. Sóval se ízesítsük a gyermek ételét egy éves kora alatt, mert ez csak a veséit terheli meg feleslegesen.
Mézet sem szabad adni az egyévesnél fiatalabb babának, mert a mézben előfordulhat a Clostridium botulinum baktérium spórája, ez pedig súlyos, akár halálos ételmérgezést, botulizmust is okozhat.
Gyümölcslevekre, üdítőitalokra, cukrozott italokra sincs szüksége a babának, a folyadékpótlásra a legjobb a felforralt, lehűtött csapvíz, illetve a babavíz – de az egyszerű ásványvíz nem jó választás.
- Kapcsolódó: Ami minden nap kerüljön a gyerek tányérjára
BLW, BLISS hozzátáplálási módszerek – mit jelentenek ezek?
A klasszikus hozzátáplálás során a legtöbb gyermeket püré állagú ételekkel kínáljuk, és fokozatosan haladunk a szilárd halmazállapotú ételek felé. Az utóbbi időben elterjedőben van a BLW (baby-lead weaning), egy alternatív hozzátáplálási módszer, melyet igény szerinti hozzátáplálásnak is hívnak.
Alapvetően itt a baba dönti el, szeretne-e enni, mit és mennyit enne és azt milyen tempóval. Bizonyos fontos szabályok betartása mellett, amikor a baba már tud magától, biztonsággal ülni, a hagyományos pürés ételek helyett a családi étkezések során olyan ételekkel, falatkákkal kínáljuk, amiket meg tud fogni és a szájába tenni – és amelyek nem túl kemények, amiket nem nyel félre könnyen! Ez a módszer ígéretes, megfelelő felügyelettel és felkészültséggel keresztülvihető, ám a szakmai ajánlásokban még nincs ezzel kapcsolatban egyértelmű álláspont.
A BLISS (Baby-Led Introduction to SolidS) módszer tulajdonképpen a BLW-t módosította egy kicsit, egészen pontosan a BLW vélt veszélyeit (azért vélt, mert a kutatások kis minta alapján készültek). Ez a módszer a fulladásveszélyes élelmiszerek (például nyers alma) kerülésének fontosságát, és a vasban és energiában gazdag ételek (például vörös húsok) bevezetését hangsúlyozza.
A BLW-vel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy még szükségesek további tanulmányok ahhoz, hogy a szakemberek ajánlhassák. Azt is érdemes észben tartani, hogy nem minden babának megfelelő ugyanaz a hozzátáplálási módszer, ezért ráerőltetni semmiféleképpen sem szabad a BLW-t a babára! Továbbá javasolt szakemberrel is beszélnünk, hogy a gyermekünk számára legmegfelelőbb, legbiztonságosabb módszert megtaláljuk.
Készülj az első évre a DOKIMAMIKKAL! – Egészségügyi gyorstalpaló a baba első 12 hónapjára
Doktornők, akik maguk is épp babát várnak vagy épp kisgyerekkel vannak otthon… – Ki tudhatná jobban náluk, milyen tudnivalókra van szüksége az édesanyáknak? Gyűjtsd be a legfontosabb egészségügyi információkat a kicsi első évével kapcsolatban a Bethesda Gyermekkórház orvos anyukáitól! Kövess minket 1 hónapig – heti 4-5 új cikkel jövünk!
Témák:
- Oltások gyermekkorban: a legfontosabb tudnivalók
- Így készülj a szoptatásra
- Szoptatás és gyógyszerszedés
- Milyen szoptatási problémával forduljunk orvoshoz?
- Újszülöttkori hallásszűrés – mit állapít meg, miért fontos?
- Mi az az orrlégzési gátoltság, miért horkol a baba?
- Fülzsír – kell tisztítani a baba fülét?
- Mitől fájhat a csecsemő füle? Gyermekkori fülpanaszok, fülfájás
- Folyadékigény a babáknál, a kiszáradás jelei; a hányás, hasmenés kezelése
- Vigyázz, le ne nyelje! Idegentestek a légútban
- Súly- és hosszfejlődés a baba első életévében
- Láz újszülött és csecsemőkorban
- Kiütések és foltok a babán – a látható dolgokon mindig többet tudunk aggódni!
- Nehézlégzés otthoni ellátása – krupp, bronchitis, bronchiolitis
- Balesetek a kicsiknél: megelőzés és teendők, ha megtörtént a baj
- Nátha a babánál – ápolási tippek, hogy elkerüljétek a szövődményeket
- Miért sír vigasztalhatatlanul? Háttérben lévő okok, az ártalmatlan kólikától más betegségekig
- Mozgásfejlődés – sokszor teljesen normális jelenségeket nézünk kórosnak
- Fütyi-dilemma: húzzuk, ne húzzuk?
- Csípőszűrés, tornáztatás
- Hasaltatás fontossága
- Ültetés, vezetgetés a gyógytornász szemével
Kérdezd a szakembert!
Ha kérdésed van a témával kapcsolatban, tedd fel a szakértőnek: ITT