Minél kisebb a baba, annál nagyobb figyelmet érdemes fordítani az egyszerű náthára is, hisz a csöppségek immunrendszere még fejletlen, a légutak átmérője jóval kisebb, ráadásul 6 hónapos korukig még orrlégzők. Elmondhatjuk, hogy összességében véve esendőbbek a picik, és nagyobb esetükben a szövődmények kialakulásának kockázata. Ennek ismeretében felvetődik a kérdés: mit tehet a szülő azért, hogy segítse a gyógyulást, megelőzze a szövődmények kialakulását és javítsa a kicsi komfortérzetét? Dr. Szőllősi Anettel, a Bethesda Gyermekkórház pulmonológusával, gyermekgyógyászával beszélgettem, hogy összegyűjtsük a legfontosabb tudnivalókat és tippeket a szülők számára.
Hogy ismerhető fel a nátha a babánál?
Az orrváladék az első jel. Előfordul azonban, hogy az orron keresztül távozó bukást tévesztik össze a huruttal – meséli tapasztalatait a szakember. Az orrváladék kezdetben híg, vízszerű, áttetsző; majd fehéres, tapadós, nyúlóssá; esetleg sárgás, zöldes színűvé válik. A szín és állag változása természetes, a betegség előrehaladtával együtt jár, de akár a nap folyamán is lehet különböző az orrváladék. A teljes gyógyulás két-három hét is lehet.
- Kapcsolódó: Ezek a megfázás stádiumai
Az orrdugulás és orrváladék mellett hőemelkedés, láz, tüsszögés, köhögés, étvágytalanság, nyugtalanság, nyűgösség, aluszékonyság vagy épp rosszabb alvás is megkeserítheti a kicsi napjait. A köhögés miatt előfordulhat hányás is – nem kell megijedni tőle, és nem szükséges a betegség miatt diétáztatni a gyereket, kaphatja azt a baba, amit azelőtt – tanácsolja a doktornő. Ugyanakkor számolni kell vele, hogy nem lesz olyan jó étvágya, mint előtte.
- Kapcsolódó: Ha fülfájás kíséri a náthát
Ha egyáltalán nem akar enni vagy inni a baba, esetleg légzési nehezítettséget, szapora légzést, sípolást, kifejezett köhögést, vigasztalhatatlan sírást vagy elesett állapotot észlelsz, akkor minél hamarabb keresd fel a gyerekorvost!
Ha lázas a gyerek
Ami a láz komolyságának megítélését illeti, az újszülött babák más elbírálás alá esnek, mint a nagyobb csecsemők: ha az első két hónapban jelentkezik láz, akkor azonnal keressétek fel a gyerekorvost! Ha már 2 hónapos elmúlt, de még nincs 6 hónapos, akkor a 38 fok vagy ennél magasabb láz esetén érdemes 1 napon belül orvoshoz fordulni.
- Kapcsolódó: Lázcsillapítás: mikor, milyet használjunk?
Fél éves kor után – amennyiben a közérzete jó a babának, eleget iszik, és legalább 6-8 pisis pelenka van egy nap – várhatunk 2-3 napot. Amennyiben azon túl is fennáll a láz, akkor vidd el a gyermeket a gyerekorvoshoz!
Ha lázas a baba, akkor különösen fontos az ivásra noszogatás!
- Kapcsolódó: Kisokos lázcsillapításhoz
Gondoskodj a megfelelő folyadékpótlásról
A szaporább, esetleg szájon keresztüli légzés és a légúti váladék miatt a babának több folyadékra van szüksége, mint egyébként.
Különösen fontos tehát ilyenkor a folyadékpótlás: anyatejes babánál ez gyakoribb szoptatást jelent, mivel egy alkalommal amúgy is hamarabb elfárad és kevesebbet tud szopni.
Ha már tart a hozzátáplálás, de még szopik a pici, akkor is kerüljön gyakrabban mellre. (A plusz folyadékon túl az anyatejben található immunanyagok is segítik a gyógyulást.) Tápszeres csöppség kaphat vízzel történő kiegészítést: babavizet vagy forralt és visszahűtött vizet, esetleg babateát is.
Az orrszívásra szükség van akkor is, ha ellenállásba ütközünk
Ha a kisbaba orra eldugul, az nemcsak a komfortérzetét rontja, de az alvás és az evés kárára is megy. Az orrdugulást egyfelől az orrnyálkahártya-duzzanat okozza, másfelől a termelődő orrváladék. Mivel a babák még nem tudják kifújni az orrukat, értelemszerűen segítened kell nekik megszabadulni a váladéktól – ezt a célt szolgálja az orrszívó.
Ne ess abba a csapdába, hogy sajnálod a kicsit, és erre hivatkozva inkább nem szívod az orrát. Valószínűleg eleinte nemtetszését fejezi majd ki a szokatlan művelet kapcsán, de tartsd szem előtt, hogy ez az ő érdekét szolgálja. Ha a begyűlt váladék miatt nem tud enni, aludni, az sokkal rosszabb neki, nem beszélve a lehetséges szövődmények veszélyeiről.
- Kapcsolódó: Orrszívós praktikák: így lesz kevesebb a macera
A váladékoldást segítheted sóoldattal is, melyet becsepegtethetsz vagy spray segítségével porlasztva fújhatod be. Ezáltal fellazíthatod, oldhatod a váladékot, amit így könnyebben eltávolíthatsz az orrszívó segítségével. A befújás után, szívás közben fogd be a másik orrlyukat, és igyekezz leszívni minden váladékot az orrjáratból. Akár többször is megismételheted a sósvizezést, ha úgy látod, szükség van még a “lazításra”. Majd végezd el a műveletet a másik orrlyukkal is.
Orrszívás közben fontos a megfelelő, lehetőleg vízszintes testhelyzet: próbáld meg a baba fejét a testével egy síkban, stabilan tartani, gyengéden, de határozottan fixálni, így hatékonyabb leszel és hamarabb végzel a kellemetlen művelettel. Szívás közben érdemes óvatosan körkörösen mozgatni a szívófejet, hogy minél alaposabb legyen a szívóhatás és minél több váladék kijöjjön az orrából.
Milyen orrszívót válasszak? – merül fel az édesanyákban a kérdés. – A pumpás orrszívó kevésbé hatékony, inkább a jelentősebb szívóerő szerint válasszunk – javasolja dr. Szőllősi Anett. A gépi orrszívók vagy a porszívóhoz csatlakoztathatók szívóereje a legnagyobb, ezért érdemes inkább ilyen eszközbe befektetni.
– Az orrszívás nem feltétlenül kellemes. Ezen felül a lefogás, vagy a gép hangja is ijesztő lehet a kicsiknek, de nem kell attól félni, hogy kárt okozunk vagy akár traumatizáljuk a gyermekünk. Koncentráljunk közben arra, hogy utána jobban kap majd levegőt – javasolja a doktornő. És attól sem kell megijedni, ha jön egy kis véres orrváladék, hisz nátha alatt a nyálkahártya egyébként is fellazult, vérzékenyebb.
Milyen gyakran kell orrot szívni?
– Nincs konkrét gyakorisági ajánlás az orrszívásra vonatkozóan – mondja dr. Szőllősi Anett. – Evés és alvás előtt mindenképp érdemes orrot szívni! Alapvetően az orrváladékozás mértékét érdemes figyelni: ha nagyon hurutosnak érzed, akkor inkább iktasd be sűrűbben a procedúrát.
Ha a váladékot eltávolítottuk, utána érdemes lehet használni olyan orrsprayt vagy orrcseppet, ami csökkenti az orrnyálkahártya-duzzanatot. Ezek használatánál szigorúan be kell tartani a betegtájékoztatóban foglalt utasítást – általában ezek a készítmények 5 napnál hosszabb ideig nem alkalmazhatók.
Emeld meg az ágyat, szellőztess, párásíts!
Ha kicsit magasabbra kerül a kicsi mellkasa, feje, akkor kisebb eséllyel dugul be az orra. (Fekvő testhelyzetben könnyebben visszacsorog a váladék.) Naponta többször is érdemes szellőztetni, a szobalevegő inkább 20 fok alatt legyen télen, és igyekezz magasabb, 40-60 százalék között tartani a páratartalmat, így kevésbé szárad ki a légutak nyálkahártyája.
- Kapcsolódó: Ilyen az egészséges gyermekszoba-levegő
Ha nem akar enni a baba
Az étvágytalanság a náthával együttjáró, normális reakció, nem kell megijedni tőle – nyugtatja meg a szülőket a szakember. Ilyenkor visszalépés is történhet a már megkezdett hozzátáplálásban, és a szilárd ételek helyett újra a folyékony halmazállapotot részesítik előnyben, s az anyatejet vagy a tápszert fogyasztják szívesebben.
A szövődmények 6 hónapos kortól 1 éves korig a leggyakoribbak, mert ekkor már a szoptatás kevésbé intenzív, és az immunrendszer még éretlen. Ha a kis beteg állapota pár nap alatt sem javul, hirtelen belázasodik, nyugtalanná válik, sokat sír, romlik a légzése vagy a táplálhatósága, mindenképpen fordulj orvoshoz, mert az egyszerű vírusfertőzésből kiszáradás, középfülgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás is kialakulhat, melyek esetében már nem feltétlenül elégséges az addigi kezelés.
Készülj az első évre a DOKIMAMIKKAL! – Egészségügyi gyorstalpaló a baba első 12 hónapjára
Doktornők, akik maguk is épp babát várnak vagy épp kisgyerekkel vannak otthon… – Ki tudhatná jobban náluk, milyen tudnivalókra van szüksége az édesanyáknak? Gyűjtsd be a legfontosabb egészségügyi információkat a kicsi első évével kapcsolatban a Bethesda Gyermekkórház orvos anyukáitól! Kövess minket 1 hónapig – heti 4-5 új cikkel jövünk!
Témák:
- Oltások gyermekkorban: a legfontosabb tudnivalók
- Így készülj a szoptatásra
- Szoptatás és gyógyszerszedés
- Milyen szoptatási problémával forduljunk orvoshoz?
- Újszülöttkori hallásszűrés – mit állapít meg, miért fontos?
- Mi az az orrlégzési gátoltság, miért horkol a baba?
- Fülzsír – kell tisztítani a baba fülét?
- Mitől fájhat a csecsemő füle? Gyermekkori fülpanaszok, fülfájás
- Folyadékigény a babáknál, a kiszáradás jelei; a hányás, hasmenés kezelése
- Vigyázz, le ne nyelje! Idegentestek a légútban
- Súly- és hosszfejlődés a baba első életévében
- Láz újszülött és csecsemőkorban
- Kiütések és foltok a babán – a látható dolgokon mindig többet tudunk aggódni!
- Nehézlégzés otthoni ellátása – krupp, bronchitis, bronchiolitis
- Balesetek a kicsiknél: megelőzés és teendők, ha megtörtént a baj
- Miért sír vigasztalhatatlanul? Háttérben lévő okok, az ártalmatlan kólikától más betegségekig
- Mozgásfejlődés – sokszor teljesen normális jelenségeket nézünk kórosnak
- Hozzátáplálás – a kezdetek
- Fütyi-dilemma: húzzuk, ne húzzuk?
- Csípőszűrés, tornáztatás
- Hasaltatás fontossága
- Ültetés, vezetgetés a gyógytornász szemével
Kérdezd a szakembert!
Ha kérdésed van a témával kapcsolatban, tedd fel a szakértőnek: ITT